Századok – 1963

Tanulmányok - L. Nagy Zsuzsa: A „nemzeti állam” eszméje Beksics Gusztávnál 1242

1275 L. ÎTAar ZSUZSA népei felett. Ezt az igényt nemcsak elfogadta, de soha kétségbe sem vonva jogosságát, oly magától értetődően természetesnek tartotta, hogy koncepciójá­nak minden mozzanatát ennek rendelte alá. A nem-magyar népek feletti ura­lom igénye szükségszerűen vezetett arra, hogy programjának megvalósítását az uralkodó osztályoktól várja. A harmadik rendről alkotott tervei és elkép­zelései a hazai viszonyok között szükségszerűen irreálisakká váltak, s ezt maga is felismerte. És ahogyan a nacionalizmus háttérbe szorította a polgári, libe­rális terveket, úgy fordul Beksics is a polgárságtól a dzsentri felé. Beksics nem tudott szembefordulni a dualista rendszer, az uralkodó osztályok alapvető érdekeivel, és így rá került ő is a korszaknak arra a formázó korongjára, amely reformterveiből birodalmi ábrándokat alkotott. De ezzel kapcsolatban nem felejtkezhetünk el arról, hogy a század végén még nem láthatott olyan társadalmi erőt, amely vonzó erejével kilendíthette volna koncepciójának zsákutcába vezető útjáról. Éppen a XX. század elején, Beksics pályájának alkonyán kezdenek összetömörülni azok az erők, amelyek már felismerik és kimondják, hogy polgári, de most már demokratikus irány­ban előrehaladni csak a dualista rendszer, a magyar uralkodó osztályok elle­nére, velük szemben lehet. A pályakezdet kettőssége mindvégig éreztette hatását és eszmeköre ellentmondásainak forrásává vált. A „nemzeti állam" birodalmi koncepciójá­ban is ott élnek még az ipar- és városfejlesztés, a földbirtokviszonyok megvál­toztatásának tervei. Ezekért Beksics tenni és alkotni akart, mégpedig olyan társadalmi osztályokkal, amelyeknek éppen az volt a céljuk, hogy a rendszert s hatalmukat változatlanul tartsák fenn. ő maga sem tagadta, hogy a változá­sok és változtatások — mégha csupán a kormány taktikai reformjairól van is szó — elkerülhetetlenül a dualizmus alapjait ingatják meg. A liberalizmus továbbélő elemei, a polgári fejlődés igenlése miatt lehet­séges az, hogy az ország gazdasági-társadalmi viszonyainak elemzésekor, a földtelenek és a dzsentri helyzetének bemutatásakor, a dualizmus válság­tüneteinek feltárásában és elemzésében helyes, sőt olykor bátor következte­tésekre, megállapításokra jut. Az ezekkel összhangban álló következtetések levonását azonban a nacionalizmus, a „nemzeti állam" eszméje lehetetlenné teszi. A „nemzeti állam" eszméjén, a nem-magyar népek feletti uralom igé­nyén a történelem már akkor túlhaladt, amikor azt hirdetői még észre sem vették. Az ország gazdasági-társadalmi elmaradottságának felszámolásához, a Duna-medence különböző nemzetiségű népei együttélésének megteremtésé­hez pedig a polgári demokrácia ereje is kevésnek bizonyult. A beksicsi ábrán­doktól csaknem fél évszázad választotta el azt a korszakot, amely gyökeresen új alapokon látott hozzá e nehéz kérdés megoldásához. L. NAGY ZSUZSA ГУСТАВ БЕКШИЧ И ИДЕЯ «НАЦИОНАЛЬНОГО ГОСУДАРСТВА» Резюме Густав Бекшич (1846—1906) выдающийся публицист либерального направления, за исключением небольшого промежутка времени, с 1884 по 1905 г., вплоть до краха либеральной партии был её депутатом. Его деятельность как публициста и историка, его идейно-идеологическая роль во время дуализма остались вне кругозора как буржуазной

Next

/
Oldalképek
Tartalom