Századok – 1963
Tanulmányok - L. Nagy Zsuzsa: A „nemzeti állam” eszméje Beksics Gusztávnál 1242
1272 L. NAG V ZSUZSA Amikor 1905-ben az uralkodó osztályok válságához a munkásosztály és az agrárproletariátus mozgalmai csatlakoztak, Beksics már bizonyos volt benne, hogy a Monarchia s a dualista rendszer gyors ütemben halad a felbomlás felé. Talán mélyebben átérezte és átlátta, hogy lehetetlen megállítani az eseményeket, s megvalósítani a „nemzeti állam" ábrándját. De a helyes felismerésből már nem születhetett helyes konklúzió. Éppen ellenkezőleg, az uralkodóban való csalódás, a válság tünetei s a reménytelenbe vetett reménytelen bizakodás utolsó próbálkozása együttesen arra vezet, hogy mindaz, ami féktelen nacionalizmus, de egyben utópia, irrealitás és történetietlen ábránd volt nála, most érje el csúcspontját, hogy kiteljesedjenek, összegezést kapjanak a korábban szórványosan jelentkező elképzelései a „magyar birodalom" megalkotásáról. És ezzel, rövid kitérő után, ismét a függetlenségi, önálló hatalmi politikát követelők táborába lép át. A birodalmi koncepcióhoz a múltban keres igazolást és biztosítékot. Nem a centralisták küzdelmeiben, hanem Mátyás korában, a török előtti időkben, amikor az ország és népe (számbelileg is) erős volt.15 4 A középdunai, magyar vezetésű nagyhatalom ebben az összefüggésben ismét „európai érdekké" emelkedik, s történelmi szükségszerűséggé válik nála.155 S míg néhány évvel korábban azt vallotta, hogy a „magyar nemzeti politikának" az ország határain kívül nincs mit keresnie, most azt hirdeti, hogy Magyarországnak „a balkáni népek vezérévé és protektorává" kell válnia, velük szemben éppen úgy tekintélyt kell kivívnia, mint Ausztriával szemben.156 Abból következően, hogy a jövőt bizonyító múltat Mátyás idejében fedezi fel, a korszakról nem történeti hűségre törekvő elemzést ad, hanem kiragad, vagy áthangol tényeket, mozzanatokat, amelyek alkalmasak a csábos múlt felidézésére.15 7 Beksics a Habsburgokat teszi felelőssé azért, hogy Mátyás után az ország meggyengült, s hogy nem az ő politikájának nyomán haladt tovább.158 Meggyőződése, hogy a Mohácsnál elveszett magyar birodalom visszaállításának új lehetőségét 67 hozta meg, amikor „ott kezdhettük volna, ahol már négy század előtt kell vala helyes útjára térnie a magyar politikának". Ennek elmaradását ismét a Habsburgoktól kéri számon.15 9 vei a fején állt Beksics Gusztáv. Vezércikket diktált olyan harsogó hangon, mintha egy ezredet vezényelne. Ő maga már a reszkető ujjaival régóta nem tudott írni. És mialatt diktált, a szeme kidülledt, minden arcvonása rángatózott, a kezével hevesen gesztikulált, minden pillanatban attól kellett tartani, hogy egyszerre csak a szívéhez kap és elterül a földön" (Budapesti Hírlap, 1906. máj. 8.). 154 Beksics : Mátyás birodalma és Magyarország jövője. VI, 156. s к. 1. A mátyási birodalom képe már korábban is felmerült nála: Kemény Zsigmond . . . 212. 1., A román kérdés. 237. 1. i« Beksics : Mátyás birodalma, 49, 52 — 53, 162, 241. 1. 156 Uo. 154, 180. 185. 1. valamint I. Ferencz József és kora 185.1., Székely Nemzet, 1905. jan. 23. 167 Ezzel kapcsolatban különös súlyt fektet arra, hogy kitűnjék: Mátyás idején a lakosságban a magyarság aránya lényegesen kedvezőbb volt. (Ld. : Beksics : Mátyás birodalma, 39, 133 — 134, 157, 163, 175—176. 1.) E helyen sincs mód arra, hogy mint történetírót méltassuk Beksicset, s e szempont alapján foglalkozzunk kötetével. l}e ilyen elemzés sem volna érdektelen; így annak vizsgálata, hogyan látta a magyar társadalom korábbi fejlődését, miért a XVILI. században kereste a dualizmust meghatározó törtónelmi körülmények gyökerét, és így tovább. "8 Uo. 119. s к. 1. * "в Uo. 123. 1.
