Századok – 1963
Közlemények - Tardy Lajos: A tokaji Orosz Borvásárló Bizottság első két évtizede (1733–1753) 107
A TOKAJI OROSZ BOItvAsAltLÓ BIZOTTSÁG TÖRTÉNETE 127 non subjaceam". Ezért nem jelenik meg a megyei törvényszék előtt, s oda képviselőt sem küld maga helyett. Ha azonban bárki név szerint vádolná őt jogtalanság elkövetésével, annak nem vonakodnék írásban válaszolni, „mert miként az igazságot kedvelem, ugyanúgy azt sem akarom, hogy bárki tőlem igazságtalanságot szenvedjen el". Visnyevszkij e fellépése aligha volt alkalmas a megyei kedélyek lecsillapítására, de annyi bizonyos, hogy alaki védekezésével lényeges pontra tapintott: hiszen a zálogbirtokos -— és ilyképpen alperes — voltaképpen a cárnő volt ; a záloglevelek szóhangzata szerint az „ex commissione Serenissimae Imperatricis Russiae Tokajni penes Vina Hungarica, ac vineas ibidem oppignoratis commoranti" Visnyevszkijnek szerepe csupán képviseleti. . . Visnyevszkij haladéktalanul a bécsi követhez fordul: levelének másolata német fordításban az iratok közt felszik el.15 6 Ebben előadja, hogy Orosz János Salgabir (szolgabíró) „eine ungewöhnliche Portion"-t követel „von mir, sowohl von denen liier befindlichen, unter meiner Direction stehenden, verpfändeten Wein-Gärten, als auch von meinem Haab und dem Hause, in welchem ich wohne". Mellékeli a zálogszerződéseknek azt a passzusát, melyben a zálogosítók magukra vállalják „alle auf solche Weingärten und Hausz geseczte Auflaagen selbsten abzutragen". Még súlyosabban kifogásolja a követelés módját: „allein sie kommen ohne eine Nachricht solcher Forderung wegen zu geben, zu mir, nicht auf die Art wie es einem Obristen gebührt, sondern mit Grobheit und ohne, dasz ich ihnen widerstehe, drohen sie mit der Execution". Különösen érzékenyen érinti, hogy a vármegye ezt az adót úgy követeli tőle „als von einem hiesigen Kaufmann, oder gemeinem Einwohner". Majd elmondja: helyben választott képviselőre nem bízhatja az ügyet, „denn die hiesigen Herren riehen sich ganz deutlich an mich, und verringern meine Ehre". A bécsi orosz követ magyarázatot kér a titkos kancelláriától,15 7 mely átteszi az iratokat — a követ jegyzékével együtt —- a magyar kancelláriához, ahonnan információt , vár. ' A magyar kancellária átirata jelzi: mellékeli azt a választervezetet, amelynek a bécsi orosz követhez való elküldését javasolja. Majd bevezetőben utal arra: a magyar kancellária előtt jólismertek azok a körülmények, amelyek között Visnyevszkij ezredes és még annak atyja hat esztendő előtt Tokajban letelepedett. A probléma abban állt, hogy idegen állampolgárnak — anélkül, hogy előzetesen a hivatalos helyen letelepedési szándékát bejelentette volna — lehet-e engedélyt adni arra, hogy — különösen saját uralkodója nevében — birtokjogot gyakorolhasson a magyar királynő felségterületén. A kérdést még élezte az is, hogy az ezredes érintkezik a tokaji görögkeletiekkel, ezekkel I következményeiben veszedelmes, bizalmas kapcsolatot tart fenn. A kérdés kényességét csak fokozza, hogy tekintetbe kell venni az oroszok császárnőjével kötött baráti szerződést. A magyar kancellária azt javasolja, hogy addig is, míg a tüzetes vizsgálat alapján kitűnik az igaz tényállás, a mellékelt szövegű válaszjegyzéket kell elküldeni az orosz követnek.15 8 i Ennek az időnyerést szolgáló, valódi állásfoglalást kerülő álláspontnak felel meg a válaszjegyzék-tervezet. Ahhoz, hogy Visnyevszkij panasza ügyében a követ által szorgalmazott orvoslást végre lehessen hajtani, először azt kell tisztázni, hogy a panasz ki ellen irányul. Ez annál inkább is lényeges, mivel a szóban forgó területen két joghatóság működik. Egyrészt minthogy es. kir. kamarabirtokról van szó, a kamarai joghatóság; másrészt pedig Zemplén megye, mely területileg illetékes. A helyi lakosság az ügyek természete szerint váltakozva tartozik hol az egyik, hol a másik alá. Újabb jegyzókváltás kapósán a magyar kancellária leszögezi,15 9 hogy az ezredest nem érte jogsérelem, annál is kevésbé, miután az ország törvényei s alkotmánya szerint magát a királyt is törvénybe szokták idézni, s a király nevében a királyi kamara még a megyei bíró előtt is tartozik megjelenni. Ami a sérelmezett záradékot illeti, az formuláris szöveg, a régi iratminták szerint. Maga a követ is elismeri egyébként, hogy az ezredes által bírt ingatlanok után a terragium bekövetelése jogos; sőt a követ felajánlotta, hogy ha az ezredes akadékoskodnék, akkor ő maga fogja az összeget kifizetni. Helyes volna, ha a követ kioktatná az ezredest s az lefizetné a terragiumot az alispánnak, vagy a királyi "" 0. L., Canc. oszt., Insinuata Canc. Austriae et Canc. St. Int. 1753: 46. 151 Ebben kifejezi azt az óhaját, hogy a zempléni alispán utasítást kapjon „einen anderen Weeg, wo mehr Achtung und Freundschaft ist, zumählen, da der Obrister Wischniewsky in Russisch-Kays. Diensten stehet, zu betreten, und denselben, wenn und was er an Zinsen zu bezahlen habe, zu gehörigen Zeit und gewöhnlicher massen anzuzeigen, ohne ihn mit Vorladungen und Executionen zu belästigen. (Uo.) "» 0. L., Canc. oszt., Insinuata Canc. Austriae et Canc. St. Int., 1742 :114. 161 0. L., Canc. oszt., Conc. exped., 1753 jan., No. 159.
