Századok – 1963
Tanulmányok - L. Nagy Zsuzsa: A „nemzeti állam” eszméje Beksics Gusztávnál 1242
A „NEMZETI ÁLLAM" ESZMÉJE BEKSICS GUSZTÁVNÁL A maga korában igen széles körben ismert, s a szabadelvű párton belül is jelentékeny Beksics Gusztáv munkássága a hosszú évtizedek alatt jórészt feledésbe merült , vagy eltorzultan élt tovább. Nevét manapság két munkával szokás összekapcsolni: a „Magyar nemzet története" X. kötetébe írt tanulmányával (I. Ferencz József és kora), valamint a szabadelvű párt történetét összefoglaló, félbeszakadt írásával. E két mű azonban — rendkívül bőséges hagyatékából — a legkevésbé alkalmas arra, hogy a századfordulón játszott szerepét, a kort sajátosan tükröző eszmevilágát reprezentálja. Közelebbi vizsgálódás során kitűnik, hogy túlzott egyszerűsítés, ha csupán mint soviniszta közírót tartjuk számon, s minden további nélkül oda soroljuk Rákosi Jenő, Hoitsy Pál és a többiek mellé. Különös módon sem a polgári történetírás, sem a marxista kutatások nem foglalkoztak érdemben Beksics Gusztáv életével, politikai munkásságával.1 így a felhasználható irodalom, akárcsak a levéltári források, kevés és szegényes. Viszont annál bőségesebb az az anyag, amelyet maga Beksics kínál könyveinek, röpiratainak, újságcikkeinek garmadáival.2 1 Eletét és munkásságát legalább nagy vonalakban összefoglaló mű mindössze egyet -len áll rendelkezésünkre: Pikéthy Károly : Beksics Gusztáv, a szabadelvű magyar nemzeti gondolat publicistája (Kolozsvár. 1944). Az értékelő, bíráló megjegyzéseket szinte teljesen mellőzve, Beksics főbb műveinek tartalmát foglalja össze; a sajtóra és könyvanyagra támaszkodik, levéltári forrásokat nem használ. Elsősorban azzal tett szolgálatot, hogy a szétszórt forrásokból fáradságos munkával összegyűjtötte a Beksics életére vonatkozó adatokat, s ezek ellentmondásait, tévedéseit kiigazította. E munka mellett kisebbnagyobb, de szórványos utalásokat találunk sok, a korszakkal általánosságban foglalkozó történeti feldolgozásban. Ezek közül csupán a legfontosabbakat említem : Hóman—Szekfü : Magyar történet. Bpest. 1936. V. köt.; Grats Gusztáv : A dualizmus kora. 1867 — 1918. 1-2. köt. Bpest. 1934. Hasonló anyagot tartalmaz néhány említésre méltó memoire is:- Rákosi Jenő : Emlékezések. Bpest. 1926. II. kötete, valamint az az előszó, amelyet ugyancsak Rákosi irt Beksics postumus kötete elé (A szabadelvű párt története. Bpest. 1907); Halász Imre : Egy letűnt nemzedék. Bpest. 1911. A marxista irodalomban Mátrai László : „A »doctrinerek«, a marxizmus első magyarországi ellenfelei"-ről írva (Magyar Filozófiai Szemle, II. évf. 3 — 4. sz.) felhasználja Beksics műveit; Szabó Imre : „A burzsoá állam-és jogbölcselet Magyarországon" (Bpest. 1955) c. monográfiájában szintén több helyen hasznosítja Beksics egy-egy megállapítását. Beksics koncepciójának részletes elemzésére azonban nem terjeszkednek ki. 2 A jelen munka — tárgyánál fogva — elsősorban a könyvanyagra támaszkodik. Beksicsnek több évtizeden át hatalmas mennyiségben ontott újságcikkeit áttekintenem és felhasználnom lehetetlen és bizonyos értelemben szükségtelen volt. Ezekhez csak egyes esetekben nyúltam. A kívánatosnál lényegesen kisebb mértékben használhattam bvéltári, illetve kézirattári anyagot. A Sepsiszentgyörgyön őrzött, képviselőségére s különösen az 1905-ös választásokra vonatkozó — feltehetően értékes — levéltári iratokat tanulmányutam során nem volt módomban megtekinteni.
