Századok – 1963
Tanulmányok - Szűcs László: A magyarországi polgári radikalizmus kialakulásának történetéhez 1205
A MAGYARORSZÁGI POLGÁRI RADIKALIZMUS KIALAKULÁSÁNAK TÖRTÉNETÉHEZ 1233 ban már saját külön politikai céljaik munkálását is tervbevették: „Ha K-y (Kristóffy — Sz. L.) a tiszta választójogot hozza — írta Jászi —, esetleg belépünk egész csoportunkkal a Haladó pártba s igyekezni fogunk azon belül megőrizni autonómiánkat s a párt vezetését a mi eszméink kányába terelni."73 Néhányan közülük — abban a reményben, hogy így hasznára lehetnek a választójog ügyének — csatlakoztak is a párthoz. Többségük azonban, felmérve a kormány és a párt elszigeteltségét, szervezkedésének kilátástalanságát — visszariadva az ott gyülekező reakciós elemektől, távoltartotta magát. A „darabont kormánnyal" tehát csak a demokratikus választójogi reform erejéig voltak hajlandók együttműködni, a rendszer konszolidálását közvetlenül szolgáló pártalakítási kísérletnek többségükben már hátat fordítottak. Mégis reménykedtek egy darabig még abban is, hogy a király oktrojálás útján életbelépteti az általános választójogot. A Fejérváry-kormány utolsó óráiban tervezett radikális pártban is hajlandónak mutatkoztak részt venni a választójog érdekében. „A radikális pártalakulás talán meg lesz ... — írta Jászi —, . . .nem nagy örömmel, de lehet, hogy én is belépek, mivel egyesegyedül arról van szó, hogy előkészítsük a végső küzdelmet a választójogért, mely előreláthatólag a parlamentben fog lefolyni s melyben szükség lesz mindenkire."74 Ha azonban egyrészről fontolóra is vette Jászi az új párthoz csatlakozásukat, másrészről ugyanebben a levelében megjegyezte azt is, hogy ,, . . .az egész dolgot harci epizódnak . . ." tekinti csupán, — tehát nem sok reményt fűzött az újabb Kristóffy-féle akcióhoz. A néhány nap múlva, április 7-én, a választójog programjával alakuló Wekerle-kormányról elterjedt hírek azután egy időre véget szakítottak minden Kristóffyval kapcsolatos elképzelésüknek. Egyszerre Méray lett a radikális csoport ünnepelt embere, akinek a kibontakozási javaslata alapján oldódott meg a helyzet. Elsősorban azonban azt a politikust ünnepelték Mérayban, akinek az elgondolásai alapján szabadulhattak az abszolutizmussal való cimborálás egyre kínosabbá váló vádjától. Mint Jászi írta, minden progresszív gondolkodású ember hálával tartozik Méraynak, mert ,,ő általa szabadultunk meg a rágalmak terrorizmusától — és a jövőben a kormánybérencség gyanújától menten küzdhetünk tovább a modern Magyarország kivívásáért."7 5 Mindenekelőtt tehát a saját, abszolutizmussal kacérkodó politikájuknak a bírálata jutott kifejezésre örömükben. VIII A koalíciós kormány uralomra jutásával a radikális csoport 1905—6 évi tevékenységének egy szakasza zárult le. Egy darabig ugyan a várakozás álláspontjára helyezkedtek a koalícióval szemben, de rövidesen teljessé vált az uralkodó osztály minden taktikájából való kiábrándultságuk. Ezek után kezdtek hozzá a válság problémáinak újbóli felméréséhez és önálló taktikájuk kidolgozásához. Perspektívát nyitott újbóli tájékozódásukhoz a válság 1906 évi nagy hulláma: az orosz forradalom átmeneti sikere, a magyarországi nagy sztrájkok és agrárszocialista szervezkedések stb. Ezek alapján próbálkoztak most már közvetlenül a demokratikus haladásban leginkább érdekelt 73 Jászi Oszkár levele Somló Bódoghoz. 1905. okt. 18. O. Sz. K. Kézirattár. 74 Jászi Oszkár levele Szabó Ervinhez. 1906. ápr. 2. P. I. Areh. 507/33/b/52. 75 Jász« Oszkár : A béke: tudományos szükség. Budapesti Napló, 1906. ápr. 11.