Századok – 1963
Tanulmányok - Szűcs László: A magyarországi polgári radikalizmus kialakulásának történetéhez 1205
1226 SZŰCS LÁSZLÓ rulására utaló jelek hasonlóképp örömteli várakozással töltötték el: ,,A magyar dolgok nagy elégtételemre vannak — írta. — ... Nagy és vigasztaló dolog volna, ha egyszer egy kormány kisebbségben maradna a választásoknál. "3f t Mindez tehát megváltoztatta Jászi nézetét a szocialista politika irányzatát illetőleg, de 1905-ben nem állt egyedül ezzel a magatartásával. Mivel 1871 óta,szinteegy egész történelmi korszakon át nem volt olyan nagyméretű, éles osztályküzdelem, amelynek tapasztalatai meggyőző erővel bizonyíthatták volna a forradalmi szocializmus igazságát, jószándékú, a szocializmust őszintén akaró emberek is elvesztették forradalmi perspektívájukat és csak revizionista módon vélték megközelíthetni a szocializmust. Épp ezért lett az orosz forradalom, a hosszú idő óta első nagyméretű osztályösszeütközés, Európaszerte a munkásmozgalom baloldali szárnyának szülőanyjává. Nem csoda hát, ha Jászira is nagy hatással voltak ezek az események. Ha túlzó is lenne az az állítás, hogy Jászi programja, összekapcsolva a forradalomról alkotott megváltozott nézetével, közvetlenül alapul szolgálhatott volna egy baloldali szocialista irányzatnak, — de az 1905. évi politikai válság körülményei között, megfelelő marxista bírálat esetén, Jászi nézetei mindenesetre alkalmat kínáltak egy olyan álláspont kialakítására, amely kedvező alapot biztosíthatott volna a haladó magyar értelmiségnek a szocializmus felé közeledéséhez. Amíg azonban a franciaországi tapasztalatok és az oroszországi forradalmi események egyrészről meggyőzték elképzelései egyik sarkalatos tételének szükséges korrekciója felől, és már hajlandónak mutatkozott a forradalmi álláspont felé orientálódni, ugyanekkor másrészről Jászinak a forradalmi munkásmozgalom iránt felébredt tisztelete, az ekkor már határozottan szindikalista Szabó Ervin hatására, njégis egészen más távlatok és összefüggések felmérésére adott alkalmat . Szabó Ervin szindikalista irányban való útkeresését Jászi kezdetben a legnagyobb ellenzéssel fogadta. Nézetkülönbségük élességére mi sem jellemzőbb, mint az, hogy vitájukat, sajtó útján, a nyilvánosság elé vitték.5 7 A vita végül is Jászi teljes visszavonulásával zárult . A sajtóban megjelent vitacikkeknél lényegesen érdekesebb és Jászinak, a radikális értelmiség reprezentánsának a fejlődését sokkal inkább megvilágítja az ebből az időből származó levelezésanyag. Az új szocialista párt gondolatának a felvetésekor megformált alapról vette bírálat alá a szindikalista álláspontot. Kifejtette ismét azt a nézetét, hogy „nem lehet a társadalmat úgy részekre osztani, mint Ti szoktátok". „Ott a középen megindul a nagy forradalmi ár: munkásszervezetek s a hadsereg elleni propaganda. Ez a fő képlet. De erre a mélységes szervezeti változásra — folytatta a gondolatot — reagál az egész test. Minden csoport az ő társadalmi berendezettségének megfelelően: keresztényszocializmus, universit extension, feminizmus, paraszt szocializmus, intellektuel szocializmus. A harc hevében ellenséges áramlatoknak látjuk őket; valójában kikerülhetetlen részei ők egy 56 Jászi Oszkár levele Szabó Ervinhez. 1905. jan. 28. P. I. Arch. 507/33/a/2ü. 57 Lásd erre vonat kozólag Szabó Ervin és Jászi levelezésének idevonatkozó, s a következőkben részben idézett részeit (Szabó Ervin ezekre a Jászi-levelekre nyilvánvalóan hasonló heves és alapos válaszokat adott), továbbá a francia szindikalista mozgalom értékelése körül köztük kirobbant heves vita dokumentumait. Ez utóbbiak megtalálhatók a Szabó Ervin válogatott írásai című (Bpest, Kossuth Könyvkiadó. 1958) kötetben, illetve a vitát elindító cikk a Huszadik Század 1905. IX. kötetében (Jászi Oszkár-. Az egységes francia szocialista párt).
