Századok – 1963
Tanulmányok - Szűcs László: A magyarországi polgári radikalizmus kialakulásának történetéhez 1205
A MAGYARORSZÁGI POLGÁRI RADIKALIZMUS KIALAKULÁSÁNAK TÖRTÉNETÉHEZ 1221 hogy a szocializmusért folyó küzdelemben a magyar proletariátus szövetségeséül kínálkozó összes társadalmi erők felmérése helyett csak az egyik lehetséges szövetségest — az értelmiséget — vette észre, — ennek szerepét pedig eltúlozta. Ebből következett, hogy mindazok a javaslatok is eltúlozva, sőt eltorzulva jelentkeztek tervezetében, amelyek — szándékukban egyébként helyesen — az értelmiségnek a szocializmus felé tájékozódását kívánták elősegíteni. Буеп javaslatként vetette fel sürgetően, szinte követelően, hogy a szociáldemokrata párt adjon pozitív választ a nemzeti kérdésre. Felismerte ugyanis azt az igazságot, hogy az erősen nemzeti érzésű magyar társadalomnak azokat a legjobbjait, akik készek lennének a fennálló rend ellen küzdeni — akár a szocializmus perspektívájával is —, ettől a lépéstől a szociáldemokrácia ,,nemzet-ellenes pose"-a tartja vissza elsősorban. Ugyanakkor észrevette azt is, hogy „a nemzetközi szociáldemokrácia programmjában egyetlenegy oly tétel sincs, mely egy fejlettebb magyar hazafisággal ellentétben volna". „Persze — tette hozzá megállapításához — itt csak a tisztaérzésű hazafiságra gondolok, nem pedig a kizsákmányoló, enrichissez vous hazafiságra. A régi magyar doctrinairek hazafiságára gondolok."39 Hangoztatta azt is, hogy a szocializmus legkiválóbb vezérei „ma a világ legnemzetibb, helyesebben egyedül nemzeti politikusai", és levonta ebből a következtetést is, mondván: „Ez a mi cselekvőségünket is előírja."4 0 Ilyen módon a magyar szociáldemokrácia legsürgősebb feladatának azt tekintette, hogy szakítson ,,a proletárnak nincs hazája !" jelszavával, ,,s helyette — írta — szüntelenül azt kell hirdetni, ami tényleg megfelel a valóságnak, hogy mi nem hazát veszünk el, de hazát adunk elgyötört állatembereknek, kiknek csak pálinkájuk volt, de hazájuk nem." „Agyon kell tiporni a hazátlanság vádját" — követelte.4 1 A soknemzetiségű magyar állam viszonyai között azonban nem volt elegendő csak ilyen szinten felvetni és rendezni a szociáldemokráciának a nemzeti kérdéshez való viszonyát. Magyarországon, ahol a magyarság elnyomó és egyben elnyomott is volt, a nemzeti kérdés őszinte felvetése feltétlenül el kellett, hogy vezessen a nemzetiségi kérdés problematikájához. Jászi ezt észre is vette, és már ennek a program-tervezetnek a keretei között megpróbált szembenézni a nemzetiségi kérdéssel. Ebben a tekintetben Jászi nem megy túl az 1868. évi — liberális szellemben fogant — nemzetiségi törvényen. „Te mondtad nekem egyszer — írta Szabó Ervinnek —, hogy a magyar szocializmus bátran fogadhatná el alapul a 68-as nemzetiségi törvényt — úgy, ahogy azt megalkotói tervezték. És amennyire most megítélhetem, teljesen igazad van. Erre a törvényre kell alapítanunk a magyar szocializmus nemzetiségi politikáját."4 2 A polgárság — bár kétségkívül legliberálisabb — nemzetiségi programján azonban nem jutott túl, annak ellenére, hogy hirdette: „a nemzetiségi politika csak szocialista lehet, mert ez egyedül képes csakugyan népies politikát csinálni".4 3 Polgári korlátjai mellétt tehát „hibái" — paradox módon — 39 Jászi Oszkár levele Szabó Ervinhez. 1904. okt. 16. P. I. Arch. 507/33/a/15. 40 Uo. 41 Uo. — Az OMGE-ban (elnök ekkor Károlyi Mihály) tömörült nagybirtokosokra utal, akik a nyomorukban alacsony napszámbérért is munkát vállalni kényszerülő nemz etiségieket használták fel sztrájktörőül a magyarországi aratósztrájkok idején. 42 Uo. 43 Jászi Oszkár levele Szabó Ervinhez. 1904. okt. 23. P. I. Arch. 507/33/a/16 4*
