Századok – 1963

Tanulmányok - H. Balázs Éva: A magyar jozefinisták külföldi kapcsolataihoz 1187

A MAO YAK JOZEFINISTÁK KÜLFÖLDI KAPCSOLATAIHOZ 1201 keresztül Schlözerhez, levelét azonban az ellene megindított eljárás következtében már nem tudta feladni.3

8 Voltak tehát még magyar hírek Schlözer lapjában, de azok már nem a 80-as évek levelezőitől származtak. A szerkesztő tanár elejtette volt tanítványait, Podmaniczky Józsefet, Teleki Lászlót, Berzeviczy Gergelyt, Hátli Mátyást és a többieket. Ezek ugyanis, lia a belpolitikai helyzet értékelésében, a magyar kulturális program célkitűzéseinek megítélésében nem is tartoztak egy frontba, de abban egyetértettek, hogy a reformok, a haladás igenlése és a nemzeti függetlenség igénye szorosan összetartoznak. A szakítás azonban csak egyoldalú volt. Schlözer lapja amúgyis megszűnt és azok, akik a göttingai tudós társaság tagjaivá váltak az idők során, elsősorban a filológus Heynével tartották a kapcsolatot. Mégis gyakorlati tevékenységükben vagy tudományos munkálkodásukban újra és újra azokhoz a gondolatokhoz, témákhoz, problémafelvetésekhez tértek vissza, melyeket Schlözer óráin ismerhettek meg, vagy írásaiból olvashattak. Nála tanulták meg Turgot-t és_a fiziokratákat becsülni.3

6

ő hívta fel fig

yelmüket az aktjvj

kereske

de

lem fontosságá

ra.'

1

0

Az északi kereskedelemről közöltPcikkében (St. A. 1786. 35:41) ó utalt arra, milyen fontos, hogy elkészült a nagy vízitérkép, a Carte Hydrograplúque, amely bemutatja ,,a Poprád és a Dunajec kapcsolatát a Visztulával". Berzeviczy Gergely egyéb, otthoni indításokon kívül innen merített ötletet a víziutak fontosságárajípffloltere^edelim~Javaslatáihpz. Számos magyar politikust és tudóst nevelt arra, hogy munkálkodásukban minél konkrétabbak legyenek és igyekezzenek érveiket és javaslataikat számszerű adatokkal alátámasztani, felhasználva az összeírásokon kívül minden megközelíthető forrást. Lehetetlen fel nem ismerni Podmaniczky hivatali tevékenységében, Berzeviczy tudományos működésében Schlözernek évtizedekig érvényes hatását. Ez a hatás azonban a pozitív jegyek mellett azt is tartalmazza, hogy bizonyos mértékig közömbösít a nemzeti fejlődés egyes fázisaival, egyes igényeivel szemben. Schlözer számára a nyelv tudományos kutatóterület, bizonyító eszköz, de a nemzeti nyelv problémái, az ahhoz kapcsolódó érzelmi motívumok tőle teljesen idegenek. Mint láttuk, Schlözer, bár a felvilágosult abszolutizmus híve volt, nem titkolta tanítványai előtt fenntartásait sem a rendszerrel szemben. Mindig_ a polgár álláspontjáról viszonyult mindenhez — uralkodóhoz, gazdasági szisztémákhoz -—, s ezeket a fenntartásokat be leoltotta tanítványaiba is, akkor is, ha azok egyáltalán nem polgári származékok voltak. így történt, hogy Göttingában elmélyült a magyar protestánsokban a jozefinizmus reformszelleme — de ugyanakkor mélyültek a kétségek és fenntartások is a Habsburg uralkodóházzal szemben. Az csak bonyolítja a helyzetet, hogy tanítványai közül többen a magyar szabadkőművesség vezető alakjai, s e szervezet kozmç>politizmusa is erősen hat reájuk. Sehlözerrel ebben a szellemben vitatkoznak: a budai és pesti olvasókör beszélgetésein, a szabadkőműves összejöveteleken, vagy egy rövidéletű bécsi folyóirat hasábjain.41 s8 Idézi Benda : i. m. I. 1067. 1. 39

MTA Kézirattára. Jogt. államtud. 4° 2. sz. Teleki László jegyzete Schlözer „Politika" c. előadásáról, p. 76 és p. 106—107. Turgot igen meleg méltatása. 40 „Keine Nation kaim sein heut zu Tag, die nicht aktiv Handel haben sollte, denn sonst muss die Nation von sich selbst fallen." „Ausfuhr und Einfuhr sind Branschen des Handels zu Wasser." Uo. a „Statisztika" előadás jegyzete, p. 11. 11

Historisch-politisches Journal der kaiserl. königl. Erblande. Wien. 1792 — 3. 1—2. köt. Schlözer ellen íródott az első füzetben a ..Brief aus Pest" с. cikk; Schlözer statisztikai adatait cáfolja a „Brief aus Debreczin" (219 — 227. 1.). Figyelemreméltó