Századok – 1963
Tanulmányok - H. Balázs Éva: A magyar jozefinisták külföldi kapcsolataihoz 1187
A MAO YAK JOZEFINISTÁK KÜLFÖLDI KAPCSOLATAIHOZ 1195 hogy olvassanak, ismerkedjenek a gondolkodók műveivel. Ha témájával összefüggött, Morus, Bacon, Fénélon, Richelieu, Colbert, Sonnenfels, Martini szavait idézte. Mindenkiben találhatni jó mondatokat, olyan fejtegetéseket, melyeken érdemes gondolkozni. Kiindulása: kétféle ember van minden államban, egyesek parancsolnak, mások engedelmeskednek. Az utóbbiak csak akkor állnak ellent, ha igaztalanságot tapasztalnak. Az alattvalók kötelességeit a fiú—apa hasonlattal oldja meg — az apa lehet hibás, de a fiú erről nem beszélhet. Hogy a cselekvés jogát az alattvalóktól nem vonja meg, az egyéb kijelentéseiből derül ki. Hangsúlyozza, hogy a demokratikus kormányzás a legrokonszenvesebb, ennek körébe vonj a, különösen parasztpolitikáját kiemelve, a porosz uralmi rendszert — ezt ítéli Európában a legkedvezőbbnek. Tanítványai szempontjából fontos, hogy nagyon pozitívan értékelte a francia és német fiziokraták tevékenységét, s hogy hosszan taglalta Porosz Erigyes mellett II. József érdemeit a cenzúra nagymérvű enyhítése kapcsán. — A publicista nem Göttingában nevelődött. Még mint egészen fiatal ember, svédországi útja alkalmával állapodott meg egy hamburgi könyvkereskedővel, hogy a svéd viszonyokról rendszeres tájékoztatást küld számára. Oroszországi tartózkodása szintén az aktuális politikai-gazdasági események állandó megfigyelésére nevelte, majd amikor Franciaországban és Itáliában tölt hónapokat, tudatosan építi ki kapcsolatait, s szervezi meg félig baráti, félig munkatársi gárdáját, amely ellátná őt a szenzációk és mindennapok, a politika és a gazdasági élet híranyagával. Magyarokkal csak akkor kerül érintkezésbe, amikor göttingai tanársága során figyelemreméltó tanítványok kerülnek a keze alá. Az elsők egyike Ráth Mátyás és Lányi Sámuel, későbbi helytartótanácsi fogalmazó. De Magyarország politikai története szempontjából az a hatás látszik igen lényegesnek, amit Podmaniczky Józsefre gyakorolt, aki 1776 őszén iratkozott be az egyetemre, és ott 1779 tavaszáig tanult.23 Podmaniczky József, ez a rendkívül tehetséges, sokoldalú államférfi történelmi irodalmunkban eddig említést is alig kapott. Pedig tanulmányai elvégzése után mint fiumei tanácsos, majd pedig a Helytartótanács tanácsosaként a legfontosabb országos kérdésekkel foglalkozott. (Departamentum Commerciale és Departamentum politiae in genere et civitatum; a kereskedelmi ügyosztály nemcsak a kül- és belkereskedelem ügyeiben intézkedett és alkalomadtán javasolt, hanem hozzá tartoztak a manufaktúrák, fabrikák problémái, a közlekedés és vízszabályozás gondozása. Az ország életbevágó kérdései itt dőltek el.24 De nem lebecsülendő a rendészeti ügyosztály hatásköre sem: az árszabályozásoktól a tűzrendészetig sok mindenre kiterjed — így itt foglalkoznak a magyar Nemzeti Színház sokáig vajúdó ügyével is.2 5 ) Az 1790 — 23 Borzsák István : Budai Ézsaiás és klasszika-filológiánk kezdetei. Bpest. 1956. 189 — 204. 1. közli G. Seile : Die Matrikel der Georg-August-Universität zu Göttingen (1734—1837) c. kiadványa (Hildesheim—Leipzig. 1937) alapján a Göttingában nevelődött magyar diákok névsorát. A matrikulából állapítható meg Podmaniczky beiratkozásának időpontja. Távozásáról és hosszabb tanulmányútjáról pedig egy eddig figyelembe nem vett napló tudósít bennünket, MTA Kézirattára, Történelmi Naplók, 4° 18. sz. alatt Podmaniczkynak egyik, egyelőre nem azonosítható útitársának feljegyzéseit tartalmazza (talán Szontágh Sámuel kassai ev. lelkész írta e naplót) a göttingai tanulmányokat követő német és holland utazásról. Angliáról, Franciaországról, sajnos, nem számol be. 24 Felhő I.—Vörös A.: A Helytartótanács levéltára. Bpest. 1961. 246 — 252. I. 25 L'o. 165—171. 1. Lásd még Mályuszné Császár Echt : Kelemen László színháza. Tanulmányok Budapest múltjából. XI. Bpest. 1956. 173-175. 1.
