Századok – 1963

Közlemények - Tardy Lajos: A tokaji Orosz Borvásárló Bizottság első két évtizede (1733–1753) 107

A TOKAJI OROSZ BOItvAsAltLÓ BIZOTTSÁG TÖRTÉNETE 117 „Vezérőrnagy úr ! Megkaptuk Magyarországra érkezéséről írt levelét, melyben azt írja, bogy nekünk megfelelő borok nem találhatók, aminek oka abban keresendő, hogy már 8—9 éve nem termettek jó borok, és hiábavalóság azokat keresni, még akkor is, ha egyes kereskedők jó borokat hirdetnek, mivel ezek a borok nem tartósak és csak a vásárló rászedésére alkalmasak. Ezért tehát ne vesztegessen időt ós fáradságot a régi borok felkutatására, hanem az ezévi legjobb szőlőkből nyert borokból vásároljon, amenynyit csak tud, annyival is inkább, mivel az ősz még nálunk, a hideg éghajlat alatt is október közepéig kedvező volt, Magyarországon nyilván még jobb idő segítette a szüretet. A vásárolt, vagy önök által kitermelt borokból jövő tavasz folyamán küldjön Gdanskba a Visztula folyón 300 hordóval, majd pótlólag további 75 hordóval, összesen tehát 375 hordóval; ennek elszállítására tengeri hajókat küldünk oda. A maradék — kitermelt vagy ez év őszén vásárolt — bormennyiséget az 1747. évi tavaszi szállításig tartani kell; ezzel az ott helyesen kezelt bor minősége még jobb lesz. És bár az ön részére kiadott ukáz azt is tartalmazza, hogy a vámot valamennyi országban a helyi szabályok szerint rója le, mégis, mivel Golembovszkijtól, lengyelországi rezidensünktől arról értesültem, hogy Lengyelországban sok és különféle vám van érvényben — királyiak, köztársaságiak, területiek, szárazvámok, hídvámok és egyéb vámok, és ezért a vámszedőkkel jószerével nem lehet elkerülni a vitákat —, ezért Golembovszkij rezidens, előd óink tői maradt szokáshoz képest, kieszközölte a korona kincstartójánál, hogy a Magyarországon a mi udvarunk számára megvásárolt bort vámmentesen engedjék át Lengyelországon. К meggyökeresedett privilégium elvesztése elkerülésének céljából tehát megparancsoljuk, hogy borunkat Lengyelországon vámfizetés nélkül szállítsa keresztül; . . . Lengyelországon kívül azonban minden tartományban rója le a vámot, úgy, amint azt az ön által kézhe-zvett ukáz előírja. , Erzsébet s. k. Utóirat: És ha egy módja van, küldjön futárral legalább három antalt, melyet sehol sem tudok beszerezni, pedig én nem tudok anélkül meglenni, miként azt ön is tudja. 1745. november 8-án, Szentpétervárott".8

6 Néhány nappal később a cárnő újabb, még személyesebb jellegű ukázt intéz Visnyevszki jhez : „Kézhezvettük az ön október 10-i és 17-i jelentését, melyekben ön azt írja: 1. az óborok, az ön vizsgálata szerint, nem alkalmasak a vételre és drágák; 2. a legjobb régi borokból igyekezni fog az első alkalommal egy tételt Kievig továbbítani. Ezek az ellentmondások különösek azért, mert ön olyanokat is meg óhajt vásárolni, amelyek éppen az ön leírása alapján nem kívánatosak számunkra. Az ön részére adott ukáz 5. pontjában foglaltak éppen azt írják elő, hogy akár régi-, akár új borok legyenek is azok, a mi ízlésünknek kell megfelelniük. Ön tudja, hogy milyen borok kellenek nekünk, ezért hát a nem kívánatos régi borokat ne vásárolja össze számunkra, hanem ehelyett igyekezzék a mostani jó ősz alkalmával — amely lehet, hogy már nem tart soká — jófajta új, nekünk kellő bort vásárolni, minél nagyobb mennyiségben. Ón azt írja, hogy talált egy antal 1727-es évjáratú bort, mely a legjobb tulajdonságokkal rendelkezik, és hogy állítólag még négy antal ilyen tulajdonságokkal bíró bor van, melyek mindegyikéért 120 cservonyecet87 kérnek. Tekintet nélkül a magas árra, ha ezek a mi ízlésünk szerint valók, vásárolja meg mind az öt antalt.8

8 Ön azt írja, hogy megtiltották önnek az aszúszemek vásárlását. Ezt tudomására hoztuk bécsi követünknek, Lancsinszkij titkos tanácsosnak, és reméljük, hogy ő már jóelőre kieszközölte az enge délyt.89

És ha már késő az idő ahhoz, hogy az aszúszemekből bort nyerjenek, úgy igyekezzék aszúszemekből préselt bort vásárlás útján szerezni. Ön október 10-i jelentése kapcsán előterjesztést tesz az ukáz 8. pontja értelmében különféle helyeken fekvő tizenhárom szőlőskert, valamint három ház (pincékkel) megvásárlása tárgyában, és e célból 10.000 cservonyecet igényel. Az önnek adott ukáz szerint azonban önnek e kerteket haszonbérbe kell vennie, nem pedig megvásárolnia; már pedig a vásárlás és a haszonbérlet'között nagy a különbség. És az önnek adott ukáz értelmében ön tartozik tavasztól őszig, a szőlőérés idején szemügyre venni a legjobb kerteket, melyeket haszonbérbe kíván venni, vagy — ha ez lehetséges — meg kíván vásárolni. Jóelőre látni kell, hogy miért fogunk haszonbért fizetni; ügyelni kell arra is, hogy a kertek egy helyen legyenek, mivel különféle helyeken szétszórtakat lehetetlenség szemmel tartani. «" Russzkij Arhiv id. h., 276. 1. " Егу cservonyec akkori belföldi értéke kb. 2 rubel 30 kopek volt (Keppen : i. m., 43. 1.). " Еву nappal később a cárnő parancsára Besztuisev-Rjumin кг. kancellér Tokajba indítja Zsolobov Nikolájt «чрезь Киев, Львов и Семнградскую Землю» a borokért ! (Russzkij Vesztnyik id. h., 205. 1.) " Ehelyett Mária Terézia 600 butélia tokaji aszút küldött ajándékképpen a eárnőnek (I. 95. jegyz.).