Századok – 1963

Történeti irodalom - Helytörténeti kiadványok (Ism. Benda Kálmán) - 1139

1156 FOL YÓI I! ATSZEMLE A kutatások előterében a hazai történelem, a három román fejedelemség, Erdély, Havasalföld és Moldva történelmének a kutatása állt, s ez a kutatás sokkal több problémát vetett fel, mint a polgári történetírás, sokkal szélesebb területen is vetette fel ezeket, s a történelmi materializmus koncepciója alapján látott hozzá megoldásukhoz. A kutatás legnagyobb eredménye a Románia története c. nagy, kollektív erővel készített munka megírása, olső két kötete már megjelent, a 111. és IV. pedig rövidesen napvilágot lát. Igen nagy eredmények születtek a forráskiadás terén. A marxista kutatás beágyazta a román történelmet egyrészt az európai történelem általános menetébe, bebizonyította szoros hozzátartozását, s ugyanakkor a délkeleteurópai fejlődés egészébe, s az ebből adódó közös vonások mellett kidomborította a fejlődés sajátos hazai vonásait. A gazdasági és társadalmi fejlődés alapvető kérdései mellett nem hanyagolták el az államhatalom különböző típusainak a vizsgálatát (a feudális oligarchia és abszolutizmus, a burzsoá — földesúri államhatalom különböző típusai stb.), s a külpolitika és a kulturális fejlődés vizsgálatát sem. A román történelmet áttekintve a szerzők megállapítják, hogy a régészeti, nyelvészeti stb. kutatások kétségbevonhatatlanul bebizonyították a román etnikum helyi kialakulását, a dáko-román, dáko-géta és szláv elem szerepét ebben az etnogenezisben. Nincs semmiféle bizonyíték arra, hogy a románság a Balkán-félsziget középső vagy nyugati részén alakult volna ki, viszont minden amellett bizonyít, hogy ez az etnogenezis az egykori Dácia területén és annak környékén az i. sz. I. évezred utolsó századaiban ment végbe. A három román fejedelemség kialakulása nem hirtelen csoda, ahogy azt a burzsoá történetírás beállította, hanem a kisebb egyesülésektől a nagyobb egységek felé haladó lassú, évszázados fejlődós eredménye. Sok új eredményt hozott a kutatás a török korszakra vonatkozólag, s azt is bebizonyította, hogy bár nemzetről a XIX. század előtt nem beszélhetünk, a román nép egységének tudata már a középkor századaiban is igen erős volt. A XlX. századra vonatkozó kutatások előterében Tudor Vladimirescu felkelése, az 1848-as forradalom, a két fejedelemség egyesülése, az 1877/78-as felszabadító háború állt. Uagy figyelmet fordítottak a történészek az 1888-as és. 1907-es parasztfelkelésre. Bebizonyították azt, hogy Románia részvétele az első világháborúban imperialista jellegű volt, s a néptömegek tiltakoztak a részvétel ellen. A XX. századi kutatások előterében természetesen a munkásmozgalom története, a kommunista párt története állt. Sokat írtak a felszabadulásról és a népi hatalom megszilárdításáért vívott harcról, s vannak az 1947 utáni korszakkal foglalkozó munkák is. A szám legnagyobb részét azok a tanulmányok teszik ki, amelyek az egyes korszakok kutatásával foglalkoznak. Az ókor, a középkor, újkor és a legújabb kor kutatásával egy-egy bevezető tanulmány foglalkozik általában, s néhány tanulmány az illető korszak egyes időszakainak vagy problémáinak a tanulmányozása során elért eredményeket ismerteti, a legújabb korra] foglalkozó rész például a kommunista párt megalakulását, a kapitalizmus viszonylagos stabilizációjának a korát, a gazdasági világválság hatását, a kommunista pártnak a fasizálódás ellen vívott harcát, a felszabadulást, a szocialista forradalomra való áttérést, a szocialista építés korszakát, ill. az ezzel foglalkozó kutatásokat, s a forráskiadás eredménveit ismerteti. (N) Isztoricseszkí Pregled A Bolgár Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének folyóirata nagyon erősen a bolgár történelem, s ezen belül az új- ós legújabbkor kérdéseire összpontosítja figyelmét. P.Dimitrov: A teljhatalmú kormányzat csődje és a liberális párt kettészakadása (1883-1884) e. cikke afolyóirat 1963. évi2. számában (23 — 53.1.) a burzsoázia és a kispolgárság szétválásának a folyamatát próbálja megragadni. Iv. Radkov : A Hazafias Front bizottságai mint a helyi hatalom tényleges szervei közvetlenül 1944. szeptember 9. után (3 — 22.1.) széleskörű levéltári anyag alapján azt 'mutatja meg, hogy a városi és falusi törvényhatóságok újjáválasztására, a fasiszta tagok kibuktatására csak 1944 novemberétől kezdve került sor, addig a nem működő törvényhatóságok helyett a Hazafias Front helyi bizottságai látták el a helyi hatalmi szerv funkcióit, sőt sok helyen még a törvényhatóságok újjáválasztása, működéséjiek megindulása után is, a Hazafias Front 1945-ben tari ott I. kongresszusáig, a bizottságokat tekintették a hatalom képviselőinek. — R. Sztojanora és 7Л. Zlatev beszámolnak (149—153.1.) a Történettudományi Intézetben lezajlott vitáról, amelyen a Bulgária történetével foglalkozó külföldi szakirodalom kérdéseit tárgyalták meg. A vita eredményeként határozatot hoztak, hogy a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani a külföldi bolgár vonatkozású irodalomra, ismertetni kell a fontos munkákat, a marxista vagy haladó nyugati