Századok – 1963

Történeti irodalom - Helytörténeti kiadványok (Ism. Benda Kálmán) - 1139

1156 FOL YÓI I! ATSZEMLE A kutatások előterében a hazai történelem, a három román fejedelemség, Erdély, Havasalföld és Moldva történelmének a kutatása állt, s ez a kutatás sokkal több problémát vetett fel, mint a polgári törté­netírás, sokkal szélesebb területen is vetette fel ezeket, s a történelmi materializmus koncepciója alapján látott hozzá megol­dásukhoz. A kutatás legnagyobb ered­ménye a Románia története c. nagy, kol­lektív erővel készített munka megírása, olső két kötete már megjelent, a 111. és IV. pedig rövidesen napvilágot lát. Igen nagy eredmények születtek a forráskiadás terén. A marxista kutatás beágyazta a román történelmet egyrészt az európai történelem általános menetébe, bebizonyította szoros hozzátartozását, s ugyanakkor a délkelet­európai fejlődés egészébe, s az ebből adódó közös vonások mellett kidomborította a fejlődés sajátos hazai vonásait. A gazda­sági és társadalmi fejlődés alapvető kér­dései mellett nem hanyagolták el az állam­hatalom különböző típusainak a vizsgá­latát (a feudális oligarchia és abszolutizmus, a burzsoá — földesúri államhatalom külön­böző típusai stb.), s a külpolitika és a kul­turális fejlődés vizsgálatát sem. A román történelmet áttekintve a szerzők megálla­pítják, hogy a régészeti, nyelvészeti stb. kutatások kétségbevonhatatlanul bebizo­nyították a román etnikum helyi kialakulá­sát, a dáko-román, dáko-géta és szláv elem szerepét ebben az etnogenezisben. Nincs semmiféle bizonyíték arra, hogy a románság a Balkán-félsziget középső vagy nyugati részén alakult volna ki, viszont minden amellett bizonyít, hogy ez az etno­genezis az egykori Dácia területén és annak környékén az i. sz. I. évezred utolsó szá­zadaiban ment végbe. A három román fejedelemség kialakulása nem hirtelen csoda, ahogy azt a burzsoá történetírás beállította, hanem a kisebb egyesülések­től a nagyobb egységek felé haladó lassú, évszázados fejlődós eredménye. Sok új eredményt hozott a kutatás a török kor­szakra vonatkozólag, s azt is bebizonyí­totta, hogy bár nemzetről a XIX. század előtt nem beszélhetünk, a román nép egy­ségének tudata már a középkor századai­ban is igen erős volt. A XlX. századra vonatkozó kutatások előterében Tudor Vladimirescu felkelése, az 1848-as forra­dalom, a két fejedelemség egyesülése, az 1877/78-as felszabadító háború állt. Uagy figyelmet fordítottak a történészek az 1888-as és. 1907-es parasztfelkelésre. Bebi­zonyították azt, hogy Románia részvétele az első világháborúban imperialista jellegű volt, s a néptömegek tiltakoztak a részvé­tel ellen. A XX. századi kutatások előte­rében természetesen a munkásmozgalom története, a kommunista párt története állt. Sokat írtak a felszabadulásról és a népi hatalom megszilárdításáért vívott harcról, s vannak az 1947 utáni korszakkal foglalkozó munkák is. A szám legnagyobb részét azok a tanul­mányok teszik ki, amelyek az egyes kor­szakok kutatásával foglalkoznak. Az ókor, a középkor, újkor és a legújabb kor kutatá­sával egy-egy bevezető tanulmány foglal­kozik általában, s néhány tanulmány az illető korszak egyes időszakainak vagy problémáinak a tanulmányozása során elért eredményeket ismerteti, a legújabb korra] foglalkozó rész például a kommu­nista párt megalakulását, a kapitalizmus viszonylagos stabilizációjának a korát, a gazdasági világválság hatását, a kommu­nista pártnak a fasizálódás ellen vívott har­cát, a felszabadulást, a szocialista forrada­lomra való áttérést, a szocialista építés korszakát, ill. az ezzel foglalkozó kutatá­sokat, s a forráskiadás eredménveit ismer­teti. (N) Isztoricseszkí Pregled A Bolgár Tudományos Akadémia Tör­ténettudományi Intézetének folyóirata nagyon erősen a bolgár történelem, s ezen belül az új- ós legújabbkor kérdéseire össz­pontosítja figyelmét. P.Dimitrov: A telj­hatalmú kormányzat csődje és a liberális párt kettészakadása (1883-1884) e. cikke afolyóirat 1963. évi2. számában (23 — 53.1.) a burzsoázia és a kispolgárság szétválásá­nak a folyamatát próbálja megragadni. Iv. Radkov : A Hazafias Front bizottságai mint a helyi hatalom tényleges szervei köz­vetlenül 1944. szeptember 9. után (3 — 22.1.) széleskörű levéltári anyag alapján azt 'mutatja meg, hogy a városi és falusi tör­vényhatóságok újjáválasztására, a fasiszta tagok kibuktatására csak 1944 novemberé­től kezdve került sor, addig a nem működő törvényhatóságok helyett a Hazafias Front helyi bizottságai látták el a helyi hatalmi szerv funkcióit, sőt sok helyen még a tör­vényhatóságok újjáválasztása, működésé­jiek megindulása után is, a Hazafias Front 1945-ben tari ott I. kongresszusáig, a bizott­ságokat tekintették a hatalom képviselői­nek. — R. Sztojanora és 7Л. Zlatev beszá­molnak (149—153.1.) a Történettudományi Intézetben lezajlott vitáról, amelyen a Bulgária történetével foglalkozó külföldi szakirodalom kérdéseit tárgyalták meg. A vita eredményeként határozatot hoztak, hogy a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani a külföldi bolgár vonatkozású irodalomra, ismertetni kell a fontos mun­kákat, a marxista vagy haladó nyugati

Next

/
Oldalképek
Tartalom