Századok – 1963

Történeti irodalom - Helytörténeti kiadványok (Ism. Benda Kálmán) - 1139

FOLYÓIRATSZEMLE ! 147 Közgazdasági Szemle Az 1963/4. számban megemlítendő Földi Tamás : A tőkés termelési viszonyok korlátozásának első lépései a magyar nagyiparban (1945 őszóig) c. írása. A cikk az üzemi bizottságok megalakulását és a termelés elindításában játszott szerepét tárgyalja a felszabadulást közvetlenül követő időben, kiemelve, hogy az üzemi bizottságok a kommunista és szociáldemokrata munkások spontán létrejött öntevékeny szervezetei voltak, és jelentősen hozzájárultak a tőkések társadalmi befolyásának korlátozásához. Pedagógiai Szemle A folyóirat állandó pedagógiatörténeti rovatában Felkai László : A magyarországi tanítók harmadik egyetemes gyűlése című eikke (1963/1.) a XIX. század végi érdekképviseleti jellegű tanítószervezkedéssel foglalkozik; Simon Gyula : Középiskolai reformjaink néhány kérdése 1883-tól c. munkája (1963/2.) áttekinti az egyes középiskolai törvényeket 1883-tól napjainkig, a természettudományos és társadalomtudományi tantárgyak arányának fejlődése szempontjából. A folyóirat 1963/4. számában Vince László közli Tessedik Sámuel egy mezőgazdasági szakiskola felállítását javasló, eredetileg németnyelvű tervezetének magyar fordítását. Mák Mihály : A neonacionalizmus terjesztésének főbb módszerei c. dolgozata (1963/5.) ismerteti azt a harcot, amelyet a Ivlebelsberg-féle kultuszkormányzat folytatott azért, hogy neveléspolitikai és pedagógiai koncepcióját általánosan elfogadtassa az ország pedagógiai tudományos köreivel, amelynek folyamán Imre Sándor konzervatív és haladó elemeket egyaránt tartalmazó „nemzetnevelés" koncepcióját megfosztották haladó elemeitől, Nagy László politikailag liberális pedagógiai rendszerét háttérbe szorították, a Finánczy-féle konzervatív irányt pedig, előbbi ellen kijátszva, kihasználták, ugyanakkor azonban a hivatalos propaganda számára nélkülözhetetlen egységes iskolarendszer ellenzése miatt befolyását korlátozták. Valóság Az 1963/2. számban Mód Aladár : Az átmenetgazdaság kérdései népi demokráciánk első szakaszán c. cikke Berend T. Iván doktori disszertációjával vitatkozik. (A disszertáció alapgondolata megegyezik Berend fentebb ismertetett ci kkének koncepciójával.) Mód Aladár kiemeli azt a szempontot, hogy az újjáépítés végrehajtására kiépült állami beavatkozási rendszer nem elvont szükségszerűségként esett egybe a szocializmus építése előfeltételeinek megteremtésével — mint az feltételezése szerint Berend munkájából kiderül —, hanem azáltal, hogy a dolgozók életszínvonalának emelését is végrehajtotta. Bírálja Berend könyvének azt az állítását, mely szerint Magyarország gazdasági elmaradottságának fő tényezője a nehézipar fejletlensége lett volna. Ez Mód szerint igazolná a későbbi „vas ós acél országa" jelszó alatt űzött gazdaságpolitikát,. Véleménye szerint az elmaradottság az ipari struktúra fejletlenségét jelentette. Az elmaradottság felszámolásának módja nem az egyoldalú nehézipar-fejlesztés lett volna, hanem a szomszéd demokratikus országok gazdasági struktúrájának, a nemzetközi munkamegosztás lehetőségeinek figyelembevételével kialakított fejlett, korszerű ipari struktúra megteremtése — állapítja meg a cikkíró. Bírálja a Gerő-féle gazdaságpolitika által kialakított túlzott ipari központosítást. Mód Aladár szerint a Gerő-féle gazdaságpolitika nem tisztázta az átmenetgazdaság elméleti problémáit, ez Mód véleménye szerint a gyakorlati gazdasági tevékenységre is károsan hatott. Világosság Az 1963/3. számban Kéri Elemér : Régi eszmék új köpenyben c. írása Prohászka Ottokár társadalom-szemléletével foglalkozik. A szerző Prohászkát az 1919-es ellenforradalom szellemi előfutárának, majd vezető ideológusának tekinti, aki az osztályharc éleződésének időszakában a demagógia fegyverét szállította az uralkodó osztálynak. Borsodi Szemle A folyóiratban cikket olvashatunk a megye munkásmozgalmának történetéről az ellenforrad ami korszakban: Rákos Imre : A munkásmozgalom t örténetének néhány mozzanata Borsod megyében az 1923 — 1925-ös években címmel (1963/1.), amely a debreceni levéltárban található ügyészségi iratok alapján adalékokat közöl a MSZDP miskolci működéséről. Megállapítja, hogy a város szociáldemokratái Peyer opportunista vonalát követték. Adalékokat közöl továbbá a miskolci MSZMP-szervezet tevékenységéről. Ugyanitt több kultúrtörténeti vonatkozású írás is található: Frisnyák Sándor : Borsod megye első nyomtatott térképe (1963/1.); Bogdál Ferenc : Szűcs Sámuel lengyelországi utazása 1839-ben (részletek Szűcs Sámuel literátus jurátus naplójából, 1963/2.); Deák