Századok – 1963
Közlemények - Tardy Lajos: A tokaji Orosz Borvásárló Bizottság első két évtizede (1733–1753) 107
110 TARDY LAJOS I. Péter utódai, I. Katalin ós II. Péter alatt tovább fokozódott a hegyaljai bor iránti érdeklődés.35 1729 decemberében a titkos kancellária átirattal fordult a külügyek kollégiumához, hogy a „Magyarországra, a tokaji hegyekbe induló Fjodor Visnyevszkij alezredes részére idejében szerezzék be a vámmentes ós akadálytalan borbehozatalhoz szükséges iratokat,"30 a kievi alkormányzót, Stock-ot pedig értesíti, hogy Visnyevszkij, útban Tokaj felé, Kieven keresztül fog utazni Tarpanov F. és két katona társaságában.37 Visnyevszkijt, az oroszországi magyar borbehozatal voltaképpeni megalapozóját, akinek nevével még sokszor fogunk találkozni, ehhez képest ideiglenesen törlik a hadsereg állományából és az udvari kancellária létszámába veszik,3 8 majd visszaérkezése után egy időre a revcli dragonyosezred állományába kerül. Mind mennyiségi, mind minőségi szempontból sikeres, két évig tartó3 9 első útjának elszámolását 1732. augusztus 31-én fogadta el az udvari kamara számvevő-bizottsága.4 0 A küldetés sikere azonban továbbmenő intézkedésekre késztette a hegyaljai borok behozatalában érdekelt udvari hatóságokat , és 1733 júniusában nagyjelentőségű elhatározáshoz vezetett. Anna Ivanovna cárnő megszervezi és az Imperatorszkij Kabinet alá rendeli a Magyar Borok Bizottságát,4 1 majd megparancsolja az udvari gazdasági hivatalnak,4 - mely a Bizottság anyagi szükségleteiről gondoskodik, hogy a Szentpétervárról borvásárlás céljából tíz év tartamára Magyarországba induló Visnyevszkij Fjodor Sztyepánovics alezredes részére 20.000 rubelt folyósítson.43 E 20.000 rubel rendelkezésre bocsátásával — egyelőre még a csereforgalommal párhuzamosan — az orosz—magyar borkereskedelmi kapcsolatok terén kezdetét veszi a készpénzben történő teljesítés fejlettebb 1 formája. A .Magyar Borok Bizottságának megalakítását és Visnyevszkij kiküldetését magának Visnyevszkijnek javaslatára határozta el az uralkodónő. Erre a javaslatra az Imperatorszkij kabinet és a Pridvornaja kantora hivatkozott kiadmányai csaknem minden esetben utalnak,4 4 de az eredeti javaslat szövegére csak következtetni tudunk belőlük.4 5 A következő hónap végén, 1733. július 31-én az udvari gazdasági hivatal jelenti | a cári kabinetirodának, hogy Visnyevszkijnek folyósították a rangja szerint neki járó illetményeket, az élelmezési járandóságokat és a vele utazók ellátmányát. A rendkívül részletes jelentésből kitűnik még az is, hogy az egyes élelmiszernemekből (liszt, búzadara stb.) milyen mennyiséget vételezhet. A felterjesztés javasolja „a földbirtokkal nem rendelkező, vagyontalan Visnyevszkij Oroszországban maradó felesége és gyermekei számára kilenc havi illetmény utalványozását a katonai kiadások terhére".4 6 Fjodor Sztyepánovics Visnyevszkij végül is 20.950 rubelt vett kézhez, melynek ellenében arra vállalt kötelezettséget, hogy tíz éven keresztül az orosz udvar részére évi 150 antal magyar bort fog szállítani (a kiváló és a közepes minőségből, egymás között ' egyenlő arányban), a határidő letelte után pedig vissza fogja szolgáltatni az előlegképpen felvett pénzösszegek maradványát. A fennmaradó mennyiséget Oroszországban szabadon forgalomba hozhatja.47 Az összegből 600 rubelt úti-, szállítási és egyéb költségekre kapott.4 8 Visnyevszkijnek, kéréséhez képest két altisztet, tíz dragonyost és két lovas-36 Dánia követe I. Katalin udvarában, AVestphal szerint a cári udvar 1725—1726-ban magyar borokra és dan. zigi pálinkára egymillió rubelt adott ki; összehasonlításképpen közli, hogy ez idő aiatt az összes áliami bevétel tízmillió rubelre rúgott (Корсаков: Возцарение на престол Имп. Анны. (1880). Доп. стр. 75.) На ezt a számszerűséget fenntartással is kell fogadni, mégis jellemzi az oroszországi magyar borkivitel méreteit, llusszkij Vesztnyik id. h. 187. t. 3! ЦДИА УРСР ф. 59, on. 1, од 3 в, 184 арк. Vö. Ужгородский Держ. Унив., HayxoBi Записки, т. XXXVIII, 1959, 130-131. 1. " ЦГИАЛ ф. 1329. он. 3, д. 64. зв Василъчиков, А. А.: Семейство Разумовских. T. I., стр. 5. "ЦГИАЛ ф. 466, on. 1, д. 12. • 41 Керреп : i. т., 42.1, Sajnos az alapító rendelkezés szövege nem maradt reánk, de működésének elvi és gyakorlati irányvonala a felkutatott okiratok tükrében jól rekonstruálható. A Bizottság orosz elnevezése: Коммисия Венгерских Вин, de — fóleg később — más alakban is szerepel, u. т. Токайская Коммиссия, Коммиссия для закупки ко двору вин. Egyébként az Imperatorszkij Kabinet-et I. Péter alapította, nyugati mintára. Eleinte a cár kabinetirodája volt, meghatározott hatáskör nélkül. Később konkrét funkciókat kapott, melyeknek tartalma állandóan változott. " Придворная кантора. 13 ЦГИАЛ ф. 466, on. 13, д. 13. и «Проект о венгерских винах Вишневского». " A külpolitikai helyzet kedvezett е kapcsolat kialakulásának. III. Károly olyan jó viszonyt tartott az orosz udvarral, hogy 1737-ben Felső-Magyarországon szabad verbuválást engedélyezett egy orosz lovasezred számára (1. 53. jegyz.). " ЦГИАЛ ф. 1329, on. 3, д. 64 és ф. 1329, on. 3, д. 61. (ЦГИАД ф 466, on. 1, д. 51). "Керреп : i. m. 41—42. 1. "Керреп: i. m. 210. 1.
