Századok – 1963

Közlemények - Kállay István: A bécsi udvar várospolitikájának néhány kérdése Mária Terézia korában 1055

A BÉCSI UDVAR VÁROSPOLITIKÁJÁNAK NÉHÁNY К ÉR DÉS К 1061 A bizottság az adósságok kifizetésének lehetőségét a városi telkek eladásában, a városi jövedelmek bérbeadásában látta. 1765-ben jelentést kértek a városoktól: hol és milyen telek áll rendelkezésre, melynek eladásából az adósságokat ki tudnák fizetni. 1774. február 26-án leirat kérte be a városoktól azon telkek kimutatását, melyek főurak, egyházi intézmények, nemes személyek birtokában voltak. A leirat szerint meg kell nézni, hogy az 1737 előtt — ebben az évben jelent meg ugyanis az a rendelet, mely a szabad, városi adó alól mentes házak további adományozását megtiltotta — szabad házakra, telkekre kiadott kiváltságokat hogyan lehetne megszüntetni. Ehhez az intézkedéshez kapcsolódott az az 1775. március 4-i leirat, mely az összes szabad királyi városokban a telkek öl szerint való összeírását, fekvésük szerinti osztályokba sorolását rendeli el, hogy a contributiot ennek alapján lehessen kivetni.2

6 A városi gazdálkodás megjavításának célja — a kincstári jövedelmek növelése mellett — „aktív tőke" gyűjtése volt. A magyar kancelláriai és az udvari kamarai bizottság csaknem minden városi jelentéssel kapcsolatban — ahol az adósságok kifizetésének lehetőségéről beszél — megjegyzi, hogy a városoknak az adósság megfizetésével párhuzamosan törekedniök kell városi pénzvagyon — „aktív tőke" — gyűjtésére. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a városok eladósodása nem vonta maga után egyidejűleg a városi pénzvagyon hiányát is. Hogy a városok kezén jelentős tőke volt, azt igazolja az 1758 — 61 között a kincstárnak kölcsönzött 745 500 Ft, melyet a városok nagyrészt házi pénztárukból fizettek ki. Jellemző, hogy olyan városok, melyek házipénztára 100 — 200 000 Ft erejéig volt eladósodva (Pozsony, Pest, Sopron), a 6%-os kamat reményében fejenként 90 — 92 000 Ft-os kölcsönt tudtak a kincstárnak nyújtani. Ezt csak azzal magyarázhatjuk, hogy a városok kezén jelentős pénzvagyon halmozódott fel — hiszen a korszak viszonyai között a 745 500 Ft-os összeg igen magasnak tekinthető — annak ellenére, hogy egyidejűleg adósságaik is voltak. Az udvar pénzügyi politikájában nem is törekedett arra, hogy a városok a kezükben levő tőkéből fizessék meg adósságaikat.2

7

Az aktív tőkével az udvarnak más céljai voltak. M ária Terézia 1765. március 5-i sajátkezű feljegyzése szerint 28

azoknak a városoknak, melyek tőkével rendelkeznek, azt városi manufaktúrák, illetve kereskedelmi vállalkozások finanszírozására kell fordítaniok. Ez a gondolat összhangban állt a bécsi udvarnak 1760-as években keletkezett gazdaságpolitikai javaslataival. Az 1764 — 66-ös országgyűlés előtt a városi manufaktúrák létesítésének gondolata még nem merült fel, az csak akkor jelentkezik, amikor az országgyűlés hatására az udvar egész magyarországi várospolitikájában fordulat állott be. Ezt a törekvést szolgálta iparosok városokba való betelepítése is.2

". Az udvar számára városi manufaktúrák létesítése előnyösebb lett volna a főúri kézben levőkkel szemben, mivel — amint azt a Kereskedelmi Tanács 1768. június 30-i előterjesztésében kifejezésre is juttatja — a főurak az iparosítást maguk hasznára fordíthatják, jobbágyaikkal dolgoztathatnak. Ezért az 1768. augusztus 9-i udvari határozat úgy intézkedik, hogy a manufaktúrákat a királyi városokba és nagyobb mezővárosokba kell telepíteni, mivel csak ez járul hozzá a kincstári jövedelmek növeléséhez. A városok területén létesítendő manufaktúrák tőkéjének biztosítására a városi pénz" Camerale Ungarn, Fasc. 26. Bote Nr. 506. Subd. 4. fol. 559. 1765. márc. 5. Camerale Ungarn, Fasc. 26. Kot Nr. 518. Snbd. 5. 153/1774. febr. fol. 152—154. Camerale Ungarn, Fasc. 28. Rote Sr. 523. Subd. 5. 59/1775. márc. fol. 1—2. " Camerale Ungarn. Fase. 28. Kote Sr. 520. Subd. 4. 149/1774. ápr. fol. 78. 1774. febr. 22. Szatmárnémetit fel kell szólítani, hogy ne csak adósságát fizesse, hanem ,,erwerbung Activen Capitalien"-re is törekedjék — mondja a jegyzőkönyv. A városok által nyújtott kölcsönnel kapcsolatos adatok: Hoffinanz Ungarn, Kote Sr. 911. 1761. VII. 29. fol. 677—679. A városok kezén levő — titkos — pénzvagyonra következtetnek azok az egykorú jelentések, melyek titkos tanácsi kasszákról beszélnek. Feltételezhetően a városok a Kamarához küldött jelentéseikben nem adtak hú képet anyagi helyzetükről. Ha a kamarai városok jövedelmével hasonlítjuk ugyanis össze a szabad királyi városok által jelentett bevételeket, lehetetlen nem arra gondolunk, hogy a városi jelentések a tényleges bevételnek csak egy részét foglalják magukban. 28 Camerale Ungarn, Fasc. 28. Rote Nr. 506. Subd. 4. fol. 559.1765. márc. 5. Mária Terézia sajátkezű bejegyzése a Bizottság jegyzőkönyvébe: „Damit die Fabricaturen und das Commerzium in deren Städten empor gebracht werden möge; So ist bey jenen Städten, welche zu einem Activ Capitalien gelangen sind, und weiter gelangen werden, diese wo nicht ganz, docii grossen TheiLs pro fundo commerciali zu widmen." Camerale Ungarn, Fasc. 26. Bote Nr. 531. Subd. 1. 12/1777. aug. fol. 244—245. Normal resolutions, В. kötet II. г. 58—59. 1.: ..Benigne signifieamus Fidelitatibus vestris earn esse Intentionen), et voluntatem nostram ut in Liberis, Regiis et Montanibus Civitatibus nostris Hungaricis Fabricae erigantur, et commercium introducatur, hunc porro in finem in civitatibus iliis, quae activa Capitalia jam habent, aut deinceps habiturae sunt ejusmodi activa Capitalia si non ex interno. saltern major eorundem Pars, pro fundo commerciali earundem Civitatum applicetur. Quapropter penes horum significationem Hedem Fidelitatibus vestris, clementer committimus quatenus super eo: qualesnam Fabricas, et quibus in Civitatibus pro bono Pubiici introducendas, et qua ratione stabiliendas existiment, Informationen! cum voto et opinione nobis proximhts submittere noverint, Viennae, 5a Mártii 1705." Eckhart : i. m. 81. és 84. 1. A. Beer : i. m. 124—125. 1. Szerinte (i. m. 19. i.) Mária Terézia csak az 1764. évi országgyűlés előtt volt a magyar ipar fejlesztése mellett, Ezt azonban országgyűlés után hozott intézkedései megcáfolják. Camerale Ungarn, Fasc. 26. Rote Nr. 510. 14/1768. jan. Snbd. 1. fol. 3—4. Handbillett Maria Theresias.