Századok – 1963
Tanulmányok - Rácz Béla lásd Kirschner Béla - Ránki György: Küzdelem a tervgazdaságért 68
KÜZDELEM A TEKVGAZDASAGÉIÎT 101 individualista gazdasági rendszert,15 1 és választhatja a tervgazdálkodással elválaszthatatlanul összekapcsolt szocialista gazdasági rendszert. Legyünk tisztában azzal, hogy a mostani választás az egyik útnak magunk elé tűzése, olyan választást jelent, amelyet logikusan és szükségképpen követniök kell további lépéseknek is."15 2 Szavaikban ugyan ezt nem minden esetben mondották ki, de értelemszerűen ott volt minden felszólalásban a szocializmus elleni küzdelem, a burzsoázia ósdi rágalma a szocializmus, mint az egyéni szabadság megfojtója ellen, s ez egyes ellenzéki felszólalásokban teljesen nyiltan felszínre bukkant. Acsay László odáig ment, hogy szerinte a 3 éves terv a jobbágyságot emeli újból törvényerőre. Ha a törvényjavaslat büntetendőnek tartotta a terv végrehajtását akadályozókat, úgy az — megítélése szerint — nem is kaszárnyává, hanem börtönné változtatja az országot.153 Volt az ellenzéki felszólalásoknak még egy mozzanata, mely kimondottan a folyamatban levő nemzetközi tárgyalásokhoz kapcsolódott. Az ellenzék már korábban is hangoztatta, ,,hiába áltatjuk magunkat, akár hároméves, akár ötéves, vagy nem tudom, milyen tervekkel, mi a magunk erejéből nem fogunk tudni talpraállni".15 4 Ez a felfogás, a külföldi kölcsön felvétele, mint az ország újjáépítésének egyetlen lehetséges útja, most ismét nagy erővel jelentkezett.15 5 A külföldi kölcsön propagálása azonban korábban inkább hipotetikus jellegű volt, ezzel szemben 1947 júliusában, a Marshall-terv meghirdetése után, a napi politikai kérdések gyakorlatává vált. Marshall. azUSA külügyminisztere, 1947. június 5-én beszédet mondott a Harvard egyetemen. Beszédében többek között bejelentette, hogy az Egyesült Államok hajlandó jelentősebb kölcsönnel hozzájárulni a háborúban szétrombolt Európa újjáépítéséhez. A tervet a nyugati sajtó nagy hozsannával fogadta, s mint lehetőség az újjáépítés meggyorsítására, az európai országok közvéleményében is széles visszhangra talált. Természetesen az amerikai kormány a kölcsönnel meghatározott politikai és gazdasági célkitűzéseket kívánt elérni. Politikailag — elképzelésük szerint — a kölcsön eszköze lett volna nyugat-európai politikai befolyásuk megszilárdításának, s e befolyásnak a kelet-európai országokra való kiterjesztésének. Gazdaságilag a túltermelési nehézségekkel küszködő amerikai nagytőke a kölcsön lítján kívánt fölös áruitól megszabadulni, és az európai országokban államilag biztosított tőkekihelyezéseket elhelyezni. A tervnek ezen célkitűzései, bármily szép szavakba csomagolták is a javaslatot, marxisták előtt aligha hagytak kétséget. Mégis — a történtek ezt látszanak igazolni — a szovjet külpolitikában is bizonyos ingadozás mutatkozott a tekintetben, vajon nem nyílnék-e mód arra, hogy a tervet valamilyen formában az újjáépítés szolgálatába állítsák, s az amerikai politikai célkitűzéseket a terv keretén belül küzdjék le. Feltehetően ez az álláspont vezette a Szovjetuniót, midőn elfogadta az angol és a francia kormány javaslatát , hogy a három európai nagyhatalom külügyminiszterei együttesen tárgyalják meg a Marshallterv kérdéseit. A tanácskozás június 29-én kezdődött Párizsban, tehát időben 151 Sulyok szembeállítása a kapitalizmus és a szocializmus vonatkozásában ugyan helyes, de a mai kapitalizmus igen messze van az általa megfogalmazott, szabadversenyen alapuló individualista gazdasági rendszertől. 162 1945—49. évi Nemzetgyűlési Napló. VUE. köt. 288. 1. 1947. júl. 1. 153 Uo. Vili. köt. 271. 1. 1947. júl. 1. 154 Uo. VII. köt. 141. 1. 1947. jún. 21. Pongrácz Tibor. 155 Uo. VIII. köt. 287. 1. 1947. júl. 8. Dénes István.
