Századok – 1962

Krónika - A Magyar Történelmi Társulat hírei 917

KRÓNIKA 921 velői és kedvelői előtt, mint a mi korunkban, amikor a tudományok művelése és terjesztése az egész nóp felemelkedését szolgálja" — fejezte be előadását Óvári Miklós. * Az előadáshoz Ránki György és Benda Kálmán szólt hozzá. Ránki György elsősorban a kutatómunkával kapcsolatos kérdésekről szólott. A XX. kongreszszus eredményeit megerősítő XXII. kongresszus a történettudomány szempontjából újra leszögezte, hogy a kutatómunka csak akkor lehet eredményes, ha történeti felfogásunk figyelembe veszi az idők változását, bizonyos tételek dogmatikus alkalmazásának megakadályozásával lehetővé teszi, hogy a marxista történetfelfogás a társadalmi fejlődós újabb problémáit tükrözze. Az MSZMP művelődéspolitikai irányelveinek megfelelően ma a kutatómunka arra törekszik, hogy szorosabban, de ugyanakkor tudományosan kapcsolódjék a párt politikájához. El kell vetni azt a (jobboldalinak nevezhető) felfogást, amely minden témát egyformán fontosnak tart, de nem lehet egyetérteni azzal a nézettel sem, hogy csak azoknak a témáknak kutatására helyezzünk súlyt, amelyek látszólag közvetlenül kapcsolódnak a párt napi politikájának fontosabb kérdéseihez. A „történettudományi kutató munkának tudományos eszközökkel kell szolgálnia a párt harcát, a szocializmus építését". Ezért kell szembefordulni azzal a dogmatikus felfogással, amely — különösen a legújabbkori kutatások területén — az ún. leleplezés szkémáját alkalmazza. Kétségtelenül nem nehéz bizonyos felszíni tények összegyűjtésével látszólag gyors sikert elérni, de nyilvánvalóan ugyanolyan könnyen meg is ingathatók az így szerzett ráhatások. A legújabbkori kutatásoknál különösen fontos, hogy teljes összefüggóseket tárjunk fel. Ha a kutató a marxista törvényszerűségeket tárja fel, akkor a teljes igazságot tárja fel és pártosan dolgozik. A burzsoá ideológia elleni harc területén a magyar történettudomány egyre több lehetőséggel rendelkezik (az osztrákmagyar monarchia, a második világháború történetének kutatása stb.), s így mélyreható vizsgálatokkal szolgálhatja nz ideológiai harc érdekeit. Benda Kálmán hozzászólásában rámutatott arra, hogy a kommunista nevelés, főképpen erkölcsi nevelés elősegítése szempontjából történettudományunk az elmúlt években hazai viszonylatban feltárta a néptömegek történelemformáló erejét, s nagy államférfiaink, hadvezéreink, művészeink ós feltalálóink szerepót, de mindmáig adós maradt azoknak a kis embereknek életrajzával, akik a maguk kisebb közösségében nem egyszer látszólag teljesen eseménytelen életük folyamán építették a maguk közösségének világát. Óvári Miklós válaszában egyetórtott az elhangzott felszólalásokkal. ! * A délután folyamán a vándorgyűlés résztvevői autóbuszon kirándulást tettek a Székesfehérvár közeiében fekvő Tácra, ahol Filz Jenő dr., a Székesfehérvári István királv Múzeum igazgatója ismertette Gorsium történetét és feltárási munkálatait, majd a jelenlevők a múzeum dolgozóinak kalauzolása mellett megtekintették az ásatásokat. Este 21 órakor a TIT székesfehérvári helyiségében a Fejér megyei Tanács baráti találkozót rendezett a vándorgyűlés résztvevői számára. A vendéglátók nevében Estélyi Gyula VB elnökhelyettes, a vándorgyűlés résztvevői nevében Székely György főtitkár mondott pohárköszöntőt. * 1962. május 17-ón délelőtt a vándorgyűlés Borús József társulati titkár elnöklete alatt folytatta ülésezését. Az ülésen résztvett Jon Leonida ezredes, a Román Párttörtóneti Intézet munkatársa is. A vitaindító előadást Nagy Gábor a Központi Pedagógus , Továbbképző Intézet tanszékvezető tanára tartotta. „A második vüágháború tanításának néhány elméleti és módszertani kérdése" címen. Bevezetőjében Nagy Gábor rámutatott arra, hogy az oktatási reform követelményeként a legújabb kor ismereteinek kiszélesítése ismét előtérbe hozza a második vüágháború tanításának kérdését. A háború és béke, az imperialista hatalmak mai propagandája és egy harmadik világháború kirobbantására irányuló politikájuk kapcsán ez a kérdés ideológiai és nevelési szempontból is az egyik legfontosabb, legjobban kiaknázható téma. A második világháború jellegének kérdésében két időszakot kell megkülönböztetni. Az első világháború után az imperialista hatalmak közötti ellentétek továbbra is