Századok – 1962
Történeti irodalom - Scheiber Sándor: Magyarországi zsidó feliratok a III. századtól 1686-ig (Ism. Ferenczy Endre) 915
TÖRTÉNETI IRODALOM 915 Tanítója vagy Doktora (204—268. 1.). Viszont a kereszténységtől is különbözik még annyiban, hogy nincs meg benne az egyetemes emberi megváltás eszméje (271—273. 1.). Ezt a vonását nyilván azután vette fel a szekta, hogy Jeruzsálem elfoglalása, i. sz. 70 után kénytelen volt a júdeai sivatagot, sőt magát Palesztinát is elhagyni, s görög-római környezetbe kerülve az eredetileg csak a zsidó népre szabott megváltáshitet a görög-római világ népeire is kiterjesztette (271—273. 1.). Anélkül, hogy a végtelenül komplikált és sokágú qumrâni kérdésbe belebonyolódnánk, mégis fel kell vetnünk Donini előadásával kapcsolatban néhány kritikai szempontot. Itt elsősorban nem az esszóus és az Új Szövetség szekta megkülönböztetésére gondolunk (271—273. 1.), amin már alig lehet vitatkozni, hanem az Igazság Tanítója alakjának megrajzolására. Donini itt teljesen A. Dupont-Sommer és ./. M. Allegro túlzó és önkényes értelmezését követi. Az eredeti szövegekben, a Habakuk-kommentárban, a Náhum-töredékben és a 37. zsoltár kommentárjában azonban nincs szó az Igazság Tanítója megöletéséről, móg kevésbé kereszthaláláról vagy feltámadásáról. Működésének időpontja tekintetében is százéves distancia (i. e. 167—63) van a különböző tudósok felfogásában. A szekta hitrendszerében az Igazság Tanítója korántsem foglalta el azt a központi helyet, amelyet Krisztus az őskereszténységben. Viszont egyet kell értenünk Donininek az ún. mitológiai iskolát illető bírálatával, s alapjában véve helyeselhetjük azt a rekonstrukciós kísérletét is, amellyel a mitosz és a valóság határán igyekszik elhelyezni a Jézus-képet és -legendát (274—287.1.). (E felé a felfogás felé hajlik J. A. Lencman is A kereszténység eredete c. művében [Budapest, 1960. 203. 1.], míg Ákos Károly nemrég megjelent Vasárnap c., különben is teljesen heterogén anyagú könyvében [Budapest, 1961] még mindig a mitológiai iskola régi álláspontját osztja.) Csak helyeselhetjük az újszövetségi könyvek genezisének Donini által való fölvetését is (258, 272—273, 278. 1.), hiszen ekörül még sok á tisztázatlan kérdés, és az egyes marxista kutatók álláspontjában is számottevő különbségek mutatkoznak. Itt elsősorban nem a szinoptikus evangéliumok vonalán várhatók új eredmények, bár Donininek a Mátó-evangélium eredeti arámnyelvűségére vonatkozó, Lencmannal ellentétes (i. m. 31. 1.) sejtése (258. 1.) is könnyen beigazolódhat, hanem főként a János-evangélium és az ún. apostoli levelek, valamint Qumrân kapcsolata terén. Donini könyvének befejező fejezetében Buddha, Konfucius és Mohamed vallását elemzi. A buddhizmus — ha nem is tudatos de — objektíve reakciós válasz a társadalmi igazságtalanság és az egyenlőtlenség súlyos problémájára, a nem-ellenállásnak, minden kollektív és egyéni tevékenység feladásának elmélete (292. 1.). A konfucianizmus azzal, hogy tanításának középpontjába az emberek közti, a családi és társadalmi kapcsolatoknak az igazság, a tehetség és az erkölcs alapján való szabályozását állította, egyideig bizonyos haladó szerepet töltött be a feudális barbárság világában (300. 1.). A mohamedanizmus pedig nem más, mint az arab világ vallási és politikai egyesítésének programja, s emellett eszköz az uralkodó osztály kezében а néptömegek igában tartására (305—306.1.). Ami végezetül Donini magyar kiadását illeti, Nyilas Vera fordítása — néhány értelemzavaró hibától (61, 96, 164. 1. stb.) eltekintve — világos, pontos, kifejező, irodalmilag stilizált. Az irodalmi apparátus is általában kifogástalan. Tertullianus De praescriptione haeretieorum c. művében azonban a praeseriptio eredetileg jogi terminus, amelyet magyarra elévüléssel, ill. szabadabban elutasítással, megcájolással lehet fordítani, de semmiképp sem korlátozással (215*). A könyvhöz mellékelt név- és tárgymutató jól használható. A 20 oldalnyi műmelléklet pedig szinte önálló értéke a könyvnek. Dicséret illeti a nyomdát is a gondos nyomásért és művészi kiállításért. A Gondolat Kiadó vallástörténeti kiadótevékenysége igen helyes úton halad, amikor a szigorú tudományosságot komoly, tárgyilagos hangnemmel és vonzó, népszerű előadással párosító könyvek kiadására törekszik. BELLÉB BÉT,A SCHE1BER SANDORMAGYARORSZÁGI ZSIDÓ FELIRATOK A III. SZÁZADTÓL 1686-IG (Budapest, 1960. 365 1.) A magyarországi zsidó feliratok kiadása nemcsak hazai szempontból nézve úttörő munka, hanem a zsidóság európai története szempontjából is jelentős vállalkozás. Scheiber könyvétől eltekintve ugyanis eddig — tudtunkkal — csak a spanyolországi zsidó feliratok kiadása látott napvilágot (F. Cantera — J. M. Millas : Las Inseripciones Hebraicas de Espana. Madrid. 1956). 14*
