Századok – 1962
Történeti irodalom - Lengyel munkák Magyarország történetéről (Jan Reychman) 903
Tö KTKN ETI I KOD A/.OM 903 Végül az olvasó nagy érdeklődéssel várja annak a kérdésnek a megvilágítását is, amelyről maga M. V. Nyecskina beszél a bevezetőben, mégpedig, hogy az Oroszországban az 1859— 1861-es években kialakult forradalmi helyzet az adott konkrét történelmi feltételek között miért nem ment át forradalomba. Továbbá, hogy mikor és milyen körülmények között zárult le a forradalmi helyzet . De az említetteken túlmenően is, egy sor más kérdés vár még megválaszolásra. BALOGH SÁNDOKNÉ LENGYEL MUNKÁK MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETÉRŐL (Áttekintés az utóbbi évekről) A lengyel történészeknek az utóbbi években megjelent, Magyarország történetével foglalkozó munkái csekély számúak. Ezeket a műveket főként a lengyel —magyar kapcsolatoknak a kölcsönös befolyásnak és egymásra hatásnak szentelték. A kölönböző problémák és korszakok feldolgozásában azonban nem jelentéktelen aránytalanság mutatkozik, így például az utóbbi időben a lengyel történetírás nem foglalkozik Magyarország történetének korai szakaszával. Elsőkónt csak a XV. század vonatkozásában áll rendelkezésünkre Jan Dabrowski műve: ,,L'année 1444". Krakow. 1952, melyben a szerző források alapján tárgyalja a korszak egy sor olyan problémáját, amelyek mindkét ország részéről nagy érdeklődésre tarthatnak számot. A XVI. század tematikája igon gazdagon van képviselve. Ennek az időszaknak lengyel—magyar kulturális kapcsolatait tárgyalja Jan Dabrowski értekezése: ,,Zwiazki poczatków i rozwoju Odrodzenia w Krakowie z Odrodzeniem na Wegrzech" (A krakkói renaissance kezdetei, virágzása és összefüggése a magyarországi renaissancoszal, megjelent a ..Krakowskie Odrodzenie" című gyűjteményes kötetben. Kraków 1954.) Magyarország történetének e szakaszára vonatkozik Jerzy Sawicki vitacikke: . . Przerzuty ruchów chlopskich z Wegier do Polski" (Pai'asztmozgalmak átterjedése Magyarországról Lengyelországba a XVÍ. században), „Odrodzenie w Polsce" I. kötet, 1955, 221—223. 1., melyben kimutatja a XVI. századi magyarországi parasztmozgalmak hatását hasonló, a forrásanyagból világosan kibontakozó lengyelországi mozgalmakra. Lengyel— magyar határkérdések képezik tárgyát Julia Radziszeivska, magyar ós lengyel okiratokra támaszkodó munkájának : „Komisje granieze polsko —wegierskie od strony Spisza w XVI. wieku" (Lengyel —magyar határbizottságok a XVI. században), megjelent a „Mediaevalia"-ban (Dabrowski János emlékkönyv), 1960. ,,Francja wobec panstw Jagielloúskich w latach 1515—1529" (Franciaország és a Jagello-országok az 1515 —1529-es években), Warszawa. 1954c. munkájában^.. Wyczáúski, főleg francia okiratok és kiadott forrásanyag alapján, érinti a franciák fáradozásait II. Lajos és később Zápolya János udvarában, amivel Rincon küldetése összefügg, továbbá azt mutatta, be, miként törekedtek i a franciák arra, hogy híveket szerezzenek Magyarországon a Habsburgokkal szemben. A XVI. század végével két munka foglalkozik: L. Bazylow munkája, „Starania Stefan a Batorego о korone polska" (Báthory István törekvései a lengyel korona elnyerésére), melynek összefoglalója a Wroclawi Tudományos Egyesület Értesítőjében (Sprqwozdania Wroclawskiego Towarzystwa Naukowego) 1947-ben, egyes részei pedig a „Nauka i Sztuka" c. folyóirat 1947. 7. számában (70—120. 1.) jelentek meg. Ez a munka, mely mind lengyel, mind magyar forrásokat felhasznál, gazdagítja ismereteinket erről a korszakról. Br. Kotowski értekezése: „Wyprawa Tatarów na Wegry przez Polskç w roku 1594" (A tatárok hadjárata Lengyelországon át Magyarország ellen, 1594-ben), Lublin. 1948, ezzel szemben nem támaszkodik magyar forrásokra, noha Magyarország történetének több problémáját érinti. Magyarország történetére vonatkozó anyagot találunk az 1948-ban megjelent és K. Lepszy által szerkesztett „Arehiwum Jana Zamoyskiego" (Jan Zamoyski archívuma) IV. kötetében. Ez a kötet az 1585 —1588-as éveket öleli fel. A XV. és XVII. század történetét érintik azok a kutatások is, melyek a lengyel és a magyar áriánusok kapcsolataira vonatkoznak. Meg kell itt említeni К. Lepszy és J. Tazbir beszámolóját magyarországi tudományos kutatásaikról, melyek új adatokat derítettek fel a lengyel áriánusok történetére vonatkozólag; továbbá egy forráskiadványt: „Ksiega wizytaeji zborów podgórskich" (Az Előhegység áriánus egyházainak látogatási könyve), melyet egy, a budapesti Nemzeti Múzeumban levő kézirat alapján L. Szczucki és ./. Tazbir adott ki az „Archívum Historii Filozofii i Mysli Spolecznej" III. kötetében.