Századok – 1962
Vita - Az abszolutizmus történeti kérdései (H. Balázs Éva) 842
852 AZ ABSZOLUTIZMUS TÖRTÉNETI KÉKDÉSE 1 A fendális állam fejlődésmenetét és lényegét valóban alapvető elnyomó funkciója szemszögéből kell vizsgálni. De nem helyesli bárminő egyenes arány felállítását, vagy közvetlen összefüggés keresését a paraszti osztályharc és a centralizáció között. Véleménye szerint nyugaton a parasztság megerősödésének tendenciája, a közvetlen függés fellazulása teszi szükségessé a központi hatalom megerősödését. Keleten ezt a szükségességet a robotrendszer szabályozásának követelménye jelenti. Azonban egyoldalú lenne kizárólag a paraszti osztályharcból levezetni a jelenségeket és szemet húnyni a központi hatalom és a nemesség, a nemesség és a polgárság egyes rétegei, vagy éppen az árutermelő nemesség és más rétegek között folyó harc fölött. Szűcs Jenő nem értett egyet a vita vagylagos kérdésfeltevésével, azzal, hogy az abszolutizmus vagy az elnyomott parasztság feletti osztályuralom megszilárdítását jelenti, vagy létrejötte és megerősödése a polgárság szerepével, a kapitalista termelési viszonyok bizonyos kezdeti jelenségeivel függ össze. Az angol és francia viszonyok arra mutatnak, hogy ugyanakkor, amikor az abszolutizmus a feudalizmus legkoncentráltabb uralmi formája, egyszersmind történetileg és logikailag a legszorosabb összefüggésben áh a túlsúlyban levő feudális termelési viszonyok mellett előretörő tőkés viszonyok kezdeteivel. Szűcs Jenő hangsúlyozta, hogy a gazdasági feltételek nagyobb figyelmet érdemelnének, mint amilyent a referátumokban kaptak. Fontosnak tartaná a merkantilizmus kialakulásának ós elméletének vizsgálatát. Hangsúlyozta, hogy ez a XVII. században egységes rendszer, az adott kor objektív szükségleteit fejezte ki. Leszögezte, hogy a nyugat-európai abszolút monarchiák létrejötte nem magyarázható meg a XVI —XVII. századi nagy „világgazdasági" változások nélkül. A spanyol monarchiát, amely első haszonélvezője, sőt ólősdije volt a kialakuló új világpiacnak, speciális jelenségnek tartja. Az angol abszolutizmus fejlődése viszont szorosan a világpiac talaján kialakult éles küzdelemhez kapcsolódik. Anglia külkereskedelmét még a XVI. század első felében is az itáliai ós Hanza-városok s a németalföldi gyapjúkereskedők tartották kezükben. Az angol királyok hazai tőke hiányában pedig az antwerpeni börzén vettek fel genovai és augsburgi tőkésektől kölcsönöket. A merkantilizmus elve, hogy az állam csak akkor erősödhet, ha a kereskedelmi mérleg aktivan alakul. Angliának tehát le kellett számolnia konkurrenseivel — monopóliumok, gyarmatok szerzése, kercskedőtársaságok alakítása, vámpolit ikai rendeletek jelzik azt az utat, amelynek eredményeképpen Anglia megvetette kereskedelmi hatalmának alapjait, megteremtette posztóiparát. Mindebből Szűcs Jenő az abszolutizmus belső ellentmondásaira utaló azon következtetést vonta le, hogy az angol abszolutizmus kialakulásában és megerősödésében nyilvánvaló az állami gazdaságpolitika és a tökeakkumuláció kölcsönhatása. Ezek együttesen teremtették meg a kapitalizmus feltételeit. Az angol abszolutizmus rendkívül rövid élettartama az angol tőke gyors előretörésével és a világpiaci versenyben elért sikereivel magyarázható meg. Franciaországról szólva Szűcs Jenő hangsúlyozta, hogy ennek, későn kapcsolódván bele a gazdasági versenybe, aktív kereskedelmi mérleget megteremtenie már sokkal nehezebb volt. Colbort merkantilizmusát az Anglia és főleg Hollandia eüen folytatott vámpolitika, sőt fegyveres küzdelem és az angolnál sokkal aktívabb iparpolitika jellemezte. A francia merkantilizmusnak kétségtelen eredménye volt, hogy a külkereskedelem volumene hét évtized alatt megtízszereződött. A francia abszolutizmus, csakúgy mint az angol, rákényszerült a világpiacon kialakult aktív versenyre. Tehát olyan körülményeket kellett teremtenie, amelyekben az egyszerű árutermelés mellett a kapitalista termelési viszonyok csírái is létrejöhettek. Mindezek ellenére azonban túlzás lenne, még az angol abszolutizmus esetében is, a nemesség és polgárság egyensúlyáról beszélni. A francia vagyonkonfiskációk pedig jól mutatják, hogy a vállalkozó tőkés a feudális államnak nem szövetségese, hanem nélkülözhetetlen eszköze. Perjés Oéza a hadtörténelem szempontjából vizsgálta az abszolutizmus kifejlődését ós történeti szerepét, hangsúlyozva, hogy politika és háború, a társadalom és a hadsereg viszonyának kutatása ebben a vonatkozásban is fontos összefüggések felismerésére vezethet. Az abszolút monarchia adminisztrációjának működését a hadsereg szempontjából vizsgálva, statisztikai adatokból arra a következtetésre jut, hogy az abszolút monarchiák lakosságának nagy része mezőgazdasági termelést folytatott, a nemzeti jövedelem, az állami bevételek nagyobb része agrár eredetű volt. Részletesen ismertetve Kingnek a korabeli Anglia társadalmi struktúrájára vonatkozó adatait, Perjés kimutatta, hogy Angliában a XVII. század végén az agrártermelés az összjövedelem 74%-át tette ki. Ebből következett az állami irányítás nehézkes működése, a hivatalnokság felületes és gyakran korrupt tevékenysége. Háború esetén az áüam erőforrásai csak korlátolt mórtékben voltak mozgósíthatók, mert az ipari termelés alacsony technikai színvonala és a nyersanyaghiány szűk korlátokat szabott a haditermelésnek. Az agrártermelés
