Századok – 1962
Tanulmányok - Kiss József: A tőkés agrárfejlődés foka és néhány vonása Szolnok megyében a millennium évtizedében (II. rész) 64
A TŐKÉS AGRÁRFEJLŐDÉS FOKA ÉS NÉHÁNY VONÁSA SZOLNOK MEGYÉBEN 81 birtok esetében, pedig ugyanakkor ezek a gazdaságok — ha nem is gyorsan» de a tőkés agrárfejlődés következtében fokozatosan — gyarapíthatták termelőerőiket és a gazdaságuk hozamát, s olyan mezőgazdasági jellegű jövedelemhez juthattak, amilyenről a szegényparasztság esetében szó sem lehetett. Ezért csatlakozott a dolgozó parasztság a szociáldemokrata pártoknak a progresszív adórendszer megvalósítása érdekében folytatott politikai harcához. Ugyancsak regresszív vonásokat mutat a házbéradó is. Öt esztendő alatt mintegy 35 000 Ft-tal emelkedett a megyében a házbéradó összege. Ez az emelkedés a tőkés és egyéb háztulajdonosok bérbeadó tevékenységének fokozódásával függött össze, de ugyanakkor a háztulajdonnal sem rendelkező nincstelen dolgozók számának gyarapodására is rámutat. A házosztályadó esetében tapasztalt visszaesés pedig a házingatlanok elárverezésének mértékére enged következtetni, pedig a jelzett öt esztendő alatt számolni kell a lakóházak számának valamelyes gyarapodásával is. Házosztályadóba 1—2 szobás lakás után általában 2 Ft-ot fizettek, de F. Balaton József, K. Abonyi István 80 krajcárt, H. Bak József 2 Ft-ot és Bende Mihály 3 Ft-ot fizetett. Az állami egyenesadók sorában tekintélyes helyet foglalt el a IV. osztályos kereseti adó, amely „az anyagi vagy a szellemi munka hozadéka, tehát a kereset után szedett adó, amennyiben e munkajövedelem a telek-, az ipar- vagy a tőkeadó által még nem éretett. Tárgya a munkabér vagy a munkadíj; és alapja azon hozadék, melyet az anyagi vagy szellemi munka — tekintet nélkül a vállalat jövedelmezőségére — nyújt."85 A dolgozó parasztság általában a II. osztályú kereseti adót fizette, s a megyei adótételek között ez szerepel a legmagasabb összeggel. A jászkiséri adófőkönyv adatai szerint általában 2—4 Ft-ot fizettek a dolgozó parasztok II. osztályú kereseti adóba: K. Abonyi István 3 Ft-ot, F. Balaton József 3 Ft-ot, Szanku Péter 2 Ft-ot, K. Tamás Sámuel 4 Ft-ot, H. Bak József 2 Ft-ot, de Szirta Sámuel 33 holdas gazdagparaszt is csak 2 Ft-ot s a 80 holdas Czékus Sándor 4 Ft-ot. Tehát ennek az adónemnek regresszív jellege a parasztságon belül is szembetűnő volt. 4 Ft-nál nem fizettek többet a közép- és nagybirtokosok sem. Jelentős emelkedés mutatkozott a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adójának esetében is. Ide nemcsak az ipari és kereskedelmi vállalatok tartoznak, hanem a tőkés bérleti földbirtokok is. Ez az adónem olyan vonatkozásban érintette az ipari vagy a mezőgazdasági bérmunkásokat, hogy a több munkással dolgoztató vállalatokat nagyobb adófizetésre kötelezte a törvény. Az állami egyenes adók sorába tartozott az általános jövedelmi pótadó, amely az állami adófajták közül a megyében a legtekintélyesebb tételekben szerepel a földadón kívül, a föl da dó-jövedelemnek több mint egyharmadára rúgott. Különösen a kisbirtokos parasztság fizetett magas jövedelmi pótadót; az 5 holdas Szanku Péter 4 Ft-ot, a 12 holdas K. Tamás Sámuel 8,12 Ft-ot, a 19 holdas H. Bak József 9,60 Ft-ot, de a 33 holdas Szirta Sámuel csak 11,50 Ft-ot, a 80 holdas Czékus Sándor pedig 38,15 Ft-ot. Az állami egyenes adók mellett meg kell említeni a szintén igen terhes és évről-évre emelkedő községi pótadókat is. Ezt az adófajtát is a földadó, illetve az állami egyenes adók százalékában vetették ki a földbirtokosok, tőkések és gazdagparaszti virilistákból álló községi vagy városi képviselőtestületek közgyűlési határozatai alapján. Magától értetődik, hogy a földbirtokos, tőkés bérlő, gazdagparaszti és falusi burzsoá elemekből alakított városi 85 Vö. Matlekovits Sándor : Pénzügytan. 114. 1. 6 Századok
