Századok – 1962
Tanulmányok - Kiss József: A tőkés agrárfejlődés foka és néhány vonása Szolnok megyében a millennium évtizedében (II. rész) 64
A TŐKÉS AGRÁRFEJLŐDÉS FOKA ÉS NÉHÁNY VONÁSA SZOLNOK MEGYÉBEN 69 Ilyen farmergazdaságok létesítésére azonban a jászkun gazdagparasztság megfelelő tőke, gépesítés és piac hiányában alig vállalkozhatott, hiába állott rendelkezésére az olcsó bérmunka. Az intenzív gazdálkodás és termelés kisüzemi keretek között való megvalósításához szakképzett és megfelelő szakismeretekkel rendelkező parasztságra lett volna szükség. De még az írni-olvasni tudó jómódú parasztság is igen nehezen gyarapítliatta szakismereteit. Kétségtelen, hogy a Jászberényben Í896-ban létesített Állami Földművesiskola az egész Jászság mezőgazdasági kultúráját fellendíthette volna, de a városi elöljáróság semmivel sem támogatta, és a vármegyei Gazdasági Egyesület vezetősége is csupán riválist látott benne.5 9 A Földmüvesiskola 400 kat. holdas gazdasága valóban mintagazdaság volt, ahol a talaj minőségéhez szabott vetésforgóval, korszerű növénytermesztési kísérletekkel, a kisüzemi állattenyésztés feladataival, a konyhakertészet, a gyümölcsös és a szőlőtelepítés és művelés módszereivel ismerkedhettek meg a jómódú jászsági gazdák fiai. Jellemző azonban, hogy az első évben csak 17 tanulót vettek fel erre a 2 éves gazdasági tanfolyamra.60 A bentlakásos tanulás itt rendkívül költséges volt (évente 300 korona), s a jászsági gazdák 2 évre nem akartak lemondani a 16. életévét betöltött, egészséges munkabíró családtag munkaerejéről, mert azt inkább addig is a saját gazdaságban használták fel. A tanulók száma csak 1901-ben ugrott fel 83 főre, de évente átlag csak 25—26 tanuló tanult itt, s 1904-ben is még mindig csak 29 tanulója volt a Földművesiskolának.61 Nagy szerepe volt a Földművesiskolának a jászsági mintaszőlőtelepek létesítésében. Megszervezte a híres jászberényi történelmi borvidék millenniumi borkiállítását is. „Ezen kiállítással — mondotta a Földművesiskola igazgatója — fel lesz ébresztve a nagyközönség figyelme a jászberényi termelésre. Ennek következménye lehet majdan a vessző eladás, a csemegeszőlő értékesítése és a jászberényi borok eladása nagyban. A szőlőtelepítés felkarolása a jóminőségű immúnis homoktalajon nagyobb arányokat ölthet, mivel az értékesítés :— ha bennünket megismernek — lehetővé válik. Több hely van az országban, ahol kevésbé jóízű bor terem, s mégis nagyobb a kelendősége, mivel tudnak róla, s a kereskedők, illetve fogyasztók által az esetleges hibákra figyelmeztetett termelők jó és így természetesen kelendő italt tudnak produkálni. Ha mi is megfigyeljük a bírálók szavát, kik boraink felett ítélkeznek a kiállításon, ki tudja, nem fogunk-e egészséges versenyt támasztva, más nevesebb vidékekkel szemben szép jövedelmet nyerni szőlőinkből."62 A kiállítás sikere valóban felkeltette a főváros és a történelmi borvidékek bornagykereskedőinek érdeklődését a jászberényi borok iránt. Ez bizonyos mértékben kedvező feltételeket teremtett a jászsági borok termelési és értékesítési koncentrációjához. Ugyanakkor fellendült a jászsági szőlőtelepítés is a homoktalajú bérelt területeken, de ezeket a bérgazdaságokat hamarosan megvásárolta a gazdagparaszt, iparos-és kereskedőburzsoázia. A jászsági és a tiszazugi belterjes szőlőkultúra mellett a megye kisbirtokos gazdagparaszti gazdálkodása nagy egészében mégis megmaradt külterjesnek nemcsak az önkezelésű gazdaságokban, hanem a gabonatermelő 59 Szolnoki Állami Lt. Törvényhatósági Biz. Kózgy. jkv. 1898. márc. 19. Jászberény rt. város képviselőtestületi közgy. jkv. 1896—1897 idevonatkozó részei. 60 Vö. a „Jászság" 1896-1897. évf. id. cikkeit! 61 Magyar Statisztikai Évkönyv 1904. évf. 90. 1. 62 Vö. „Jászság" 1896. ápr. 4., 11., 18., 25. számában megjelent cikkek anyagát.
