Századok – 1962
Tanulmányok - Kiss József: A tőkés agrárfejlődés foka és néhány vonása Szolnok megyében a millennium évtizedében (II. rész) 64
A TŐKÉS AGRÁRFEJLŐDÉS FOKA ÉS NÉHÁNY VONÁSA SZOLNOK MEGYÉBEN 67 bérletet. A csornai premontrei prépostság 5 344 kh-nyi két nagybirtokos gazdaságát Kohner Adolf és fiai bérelték. Az egykori redemptus városok közül Karcagon az egri r. k. főkáptalan 3 427 kh-as nagybirtokát bérelte Vad Sándor és tsa. tőkés bérlő, Jászberényben pedig az 1 421 holdas Göblyös János szerepel középbérlőként. Túrkevén és Kisújszálláson nem fordult elő tőkés nagybérlet. A redemptus övezetekben tehát a középbérletek túlsúlya a jellemző, mivel Kisújszállás, Túrkeve, Karcag, Jászberény, a járások közül pedig a két jászsági járás nagy része a redemptus övezetekhez tartozott. Ezt igazolja az is, hogy Kisújszálláson a művelt föld területének 23,74%-a, Túrkevén pedig 18,74%-a volt tőkés bérlők kezében. Kisújszálláson még 500 holdon felüli középbérlet sem fordult elő, a bérlők tehát a 100 és 500 hold közötti gazdaságokat bérelték. Ugyanez volt a helyzet Túrkevén, sőt Karcagon és Jászberényben is. Ezekből tehát az következik, hogy az egykori jászkun redemptus területeken inkább az 500 holdon aluli középbirtokosok bérbeadó tevékenysége lehetett sokkal fokozottabb. A Szolnok megyei középbirtokos bérletek viszonylagos elterjedését mutatják a következő adatok is: a földműveléssel foglalkozó önálló kereső népességből haszonbérlő 100—1 000 holdig Szolnok megyében 0,36%, Békés megyében 0,29% és országos átlagban csak 0,20% a századforduló esztendejében.5 4 A megye művelt területének átlagosan 21,41%-a állott tőkés bérlők használatában, a Dunántúlon ugyanakkor 23,03%-a, de országos átlagban mindössze csak 16,80%-a. Igen gyakori jelenség volt a megyében a bérlőnek az a típusa, aki maga is földbirtokos, tehát tekintélyes önkezelésben tartott földbirtokkal rendelkezett, ugyanakkor mint tőkés bérlő is gazdálkodott. Szolnok megyében a 100 kat. holdon felüli birtokosoknak 4,7%-a foglalkozott tőkés bérlettel vagy feles bérlettel. Ez az arányszám jóval meghaladja az országos átlagot (2,2%) s még inkább a dunántúli átlagokat (1,4%).K Mind a 100— 200 holdas gazdagparaszt, mind az úri középbirtokos réteg egyaránt a dolgozóparasztság munkaerejét vette igénybe ezeken a bérleteken. A földet üzletszerűen, nyerészkedési szempontok alapján bérlő agrárburzsoázia, a falusi és mezővárosi gazdagparasztok nemcsak a földet zsarolták, hanem a mezőgazdasági bérmunkások munkaerejét is. Az adatok azt mutatják, hogy a jászkun agrárburzsoázia és gazdagparaszt jóval kevesebb napszámbért fizetett, mint a nagybirtokos és tőkés nagybérlő. Ennek igazolásául vessük össze az alábbi adatokat ! Átlagos napszámbérek 1896 nyarán Megyei Jászapáti átlag, átlag, krajcár krajcár férfi ellátással 90 80 ,, ellátás nélkül 113 111 női napszám ellátással 55 36 ,, „ ellátás nélkül .... 76 66 gyermek napszám ellátással . . . 36 52 „ „ ellátás nélkül 48 76 54 Magyar Statisztikai Közlemények, Űj sorozat, 64. köt. Bpest. 1920. 208 — 209. oldalak anyaga. 65 Magyar Statisztikai Közlemények, Űj sorozat, 27. köt. Bpest. 1900. 229 — 231. oldalak anyaga. 6*
