Századok – 1962
Tanulmányok - Kemény G. Gábor: Mocsáry Lajos nemzetiségi politikája és a szerbek (II. rész) 46
58 KEMÉNY G. GÁBOR ország függetlensége acélos erejű harcosának, a magyar és nemmagyar népek közötti megegyezés és együttműködés őszinte barátjának — Mocsáry Lajosnak a hangja." A cikkből ugyanaz a tétel csendül ki, amit Mocsáry említett tanulmányában valósággal mottóként hangoztat a szerb — magyar viszonyról: „Vegyük a szerbeket, a Balkán legjelentékenyebb és vezető nemzetét — írja röpirata 23. oldalán. — A szerbek épp úgy szeretik a »svábot«, mint mi szeretjük a németet. Tartanak tőle, akár osztrák, akár nagynémet alakjában. Csakúgy mint mi. Féltékeny szemmel nézik, hogy Boszniába már a lábát betette, nem ismeretlen előttük a nagynémet aspiráció sem. A félelem egész akut természetűvé vált a szerbeknél, mióta az osztrák szoldateszka titkolni sem képes a Szaloniki felé való törekvést. S vajon nem érezzük mi is ezen törekvés ellen a leghatározottabb idegenkedést? Ezek a közös érzelmek, ez a közös féltés vajon nem temészetes alapja-e egy szorosabb nemzetközi viszonynak." így nyüatkozik Mocsáry a szerb—magyar viszonyról, melynek baráti kialakítása érdekében 1906 január elején cikket ír az Egyetértésben, melyet a Zastava szívélyesen kommentál.8 4 Mocsáry még két ízben szerepel a Zastava hasábjain. Két nappal az említett cikk után az újvidéki függetlenségi lapban, a Határőrben „Apponyi gróf és a nemzetiségi kérdés" című cikkét ismertetve a Zastava méltatja, hogy Mocsáry az Apponyi- és Berzeviczy-féle iskolatörvény-javaslatokat erkölcsteleneknek minősíti és hogy felveti egy újvidéki szerb egyetem tervét. „A szerb diákok (Szerbiából) — írja — a bécsi, gráci, innsbrucki egyetemre járnak. Miért ne járhatnának ehelyett az újvidéki szerb egyetemre, ezzel segítenék felállítani a mindinkább szükségessé váló kapcsolatot Magyarország és Szerbia között."8 5 Ez év őszén a szerb radikális sajtó újabb vezércikkben köszönti az agg politikust, abból az alkalomból, hogy Mocsáry táviratilag üdvözölte a Szerb Nemzeti Radikális Párt lapját a negyvenedik évforduló alkalmából és erről az újvidéki Határőrben cikket írt, amit az újvidéki szerb radikális sajtó is méltatólag ismertetett.8 6 Mocsáry szerb kapcsolatainak bemutatásából — ha nem ismernők a ! szerb nemzeti szabadelvű párt részéről ismételten felhangzó azonos érzelmeket — könnyen arra következtethetnénk, hogy Mocsáry közelebb állott a radikálisokhoz, mint Polit pártjához, tehát az egykorú magyarországi szerb liberális párthoz. Nemcsak a felsoroltak alapján, de Polit lapjának híres vezércikke87 ismeretében is elmondhatjuk, hogy Mocsáryt mindkét magyarországi szerb történeti párt egyaránt becsülte, és ő is egyaránt becsülte mindkettőt. Polit és Mocsáry pedig őszinte és mély barátságban voltak, már évtizedek óta. A Branik erről — Mocsáry és Polit levélváltását közölve — így ír: „Már harminc évvel ezelőtt megismerkedett Mocsáry lapunk szerkesztőjével, dr. Mihailo Polit Desanéic-csal, és volt bátorsága helyeselni Polit dr. országgyűlési beszédeinek. Noha évek hosszú sora óta mindketten megszűntek képviselők lenni és nem találkoztak, mégis figyelemmel kísérték egymás működését. Mikor lapunk szerkesztője Nagykikindán most ismét bekerült az országgyűlési képviselők sorába, Mocsáry elküldte neki legújabb brosúráját: »A függetlenségi párt« -ot, majd a tavalyi » A válság« -ot. Polit dr. meleg köszönetet 84 Mocsáry о Srbima, Zastava 1906. jan. 10., 7. sz. 85 Mocsáry о srpskom universitetu. Zastava, 1906. jan. 12., 9. sz. 86 Mocsáry о proslavi Zastavinoj. Zastava, 1906. okt. 6., 178. sz. 87 Mocsáry. Branik, 1906. szept. 23., 202. sz.
