Századok – 1962
Tanulmányok - Perjés Géza: A „metodizmus” és a Zrínyi-Montecuccoli-vita (II. rész) 25
A „METODIZMUS" ÉS A ZRlîTYI—MONTECÜCCOLI-VITA 41 siókkal biztosítsák.8 4 Utólag Kanizsa ostromát élesen elítéli, viszont az ostrom kérdéséről tartott haditanácsi tárgyalásokról írott naplójegyzeteiben nem említi, hogy ellenezte volna a tervet.8 5 Mindenesetre teljesen valótlanul állítja, hogy Kanizsa sikertelen ostroma miatt helyeződtek át a hadműveletek a Dráva-Duna hadszintérre, pontosabban, hogy ezért Zrínyi lett volna a felelős. Hiszen tudta — tudnia kellett —, hogy az ostrom azért nem sikerült, mivel Bécsben nem tudtak határozni, és emiatt értékes idő veszett el. Tulajdonképpen mindazon vádak, melyekkel az osztrák történetírás Zrínyit és a magyarokat illeti, fellelhetők már Montecuccolinál. Azonban nem sértett hiúsága tette a bécsi magyarellenes irány egyik legtudatosabb képviselőjévé, hanem elsősorban és lényegileg katonai és politikai koncepciója. Katonai koncepciója azonban nem valami külön hadtudományból eredt. Sőt, a Zrínyivel való ellentéte „a" hadtudományból, az egy és oszthatatlan hadművészetből származott. Tudvalevő, hogy valamely háború katonai tervének megalkotásánál a hadvezér mindenek előtt a politikai vezetés által megszabott feladatot veszi figyelembe. így teljesen természetes, hogy két egyforma képességű és ugyanazon hadászati elveket valló hadvezér egészen más megoldásra jut más és más feladat esetén. Zrínyi és Montecuccoli között a tö:ök elleni nagy támadó háború Icaion ai tervét illetően azért nem lehetett alapvető különbség — legalábbis a kutatások mai állása mellett ilyen különbségről nem tudunk —, mivel az alapfeladat — persze alapvetően más politikai perspektívában — mindkettőjük számára Magyarország egész területének visszafoglalása volt. Azonnal kiütközött azonban a különbség, mihelyt a feladat nem a török kiűzése, hanem az ország megvédése volt. A megvédendő országon ugyanis egészen mást értettek Bécsben, mint Magyarországon. Bécs számára az ország határa a Lajtánál húzódott, míg a magyarok számára a Balatonnál és a Muránál. Ez a megkülönböztetés azonban távolról sem Montecuccoli találmánya, hiszen a XVI. század vége óta a bécsi stratégia hallgatólagos alapelve volt. О pusztán csak megfogalmazta, nyersen és félreérthetetlenül kimondta. Amikor a defenzív háború lehetőségeit vizsgálja, Magyarországot előtérnek, „campo sicuro"-nak, tehát biztonságos térnek, sőt játéktérnek tekinti, olyan területnek, mely alkalmas a császári hadak felvonultatására, mozgatására, ahol a törököt fel lehet tartani, ki lehet fárasztani vagy döntő csatában meg lehet verni, de amelynek önmagában semmi jelentősége nincs; aszerint tartják meg vagy adják fel, ahogyan a körülmények éppen megkívánják. Amikor az „ország" védelméről beszél, ezen az országon csak a Lajtán túli területeket érti.86 84 Delia Guerra col Turco. Lib. II., cap. XL., XLI. és XLII. A Thaly Kálmán által, a Századok 1883-as évfolyamában közölt levelek hangja határozottan pozitív. Thaly félreértette a leveleket és azokból, mivel bennük a „cavalcade" kifejezés előfordul, lekicsinylést olvasott ki Montecuccoli részéről. Azonban tudni kell, hogy a kifejezés a korban még komoly lovas vállalkozást jelentett, és csak később használták „lovas parádé", „lovas kirándulás" stb. értelemben. 85 Ausgewählte Schriften. 4. köt. 110. és k. 1. 86 „Annyit hódítsunk, hogy a hadsereget egészben vagy részben eltarthassuk és a határmenti várakat és védőmüveket fenntarthassuk, melyek megbízható teret adnak nekünk ahhoz, hogy a hazában nyugodtan élhessünk." Deila Guerra col Turco. Lib. L., cap. XLIV; meg kell jegyezni, hogy a „megbízható tér" a végvárvonal és az osztrák határ közé eső Magyarország, a „haza" pedig Ausztria, ami kétséget kizáróan kiderül, amikor a magyaróvári állásról ír, melynek szerinte többek között az az előnye, hogy ,,ha az ellenség be akar nyomulni az országba, szembe nem tud, mert ott áll a repülő tábor és védi. "Uo. Lib. III., cap. LVII. Az ország, a haza tehát Montecuccoli számára a Lajtáná
