Századok – 1962

Történeti irodalom - Harvey; J.–Hood; K.: A brit állam. The British State (Ism. H. Haraszti Éva) 330

306 TÖRTÉNETI IRODALOM 331 Sok magyar történész a Horthy-korszakban, majd a felszabadulást követően a fordulat évéig, az angol történelmet, az angol társadalmat, gazdasági és politikai berendezkedést, kevésbé kritikusan vizsgálta és a reformkor Anglia felé forduló arculatára egyoldalúan hivatkozva, a magyar nép elé a polgári demokratikus Anglia eszményített kópét állította. Minthogy ez a szemlélet nyomokban még ma is fellelhető, igen nagy örömmel vettük kézbe az elmúlt évben két haladó angol szerzőnek a brit államról szóló, magyarul is megjelent könyvét. A szerzők fontos feladatra vállalkoztak: azt az illúziót kívánták megsemmisíteni, amely főleg a második világháború befejezése óta vert gyökeret nyugaton, s amely szerint Anglia „az Amerikai Egyesült Államokkal, valamint Nyugat-Európa és az Angol Birodalom többi államával együtt olyan szabad világot alkot, ahol a nép — ellentótben a szocialista országok lakosságával — a demokratikus kormányzás előnyeit élvezi." Helyesen utalnak a szerzők arra a tényre, hogy sokan annál készségesebben elfogadják ezt az álláspontot, mivel az állampolgárok Angliában kétségkívül számos nehezen kivívott, értékes, polgári szabadságjogot élveznek. A könyv írói arra törekedtek, hogy megmutassák a felszín mögött az angol demokrácia valódi tartalmát, gondosan szétválasszák a parlamentarizmus és demokratizmus fogalmát, megvizsgálják, miként működik az angol állam, kik kormányozzák, kiknek az érdekében, s mindezek alapján következtetéseket igyekeztek levonni Angliának a szocializmushoz vezető útjáról. Ezeket a célkitűzéseket sok oldalról megközelítve váltják valóra a szerzők. A mindvégig érdekesen, logikusan felépített könyvben elméleti, leíró és következtető anyagot kapunk. A „Vetélkedő elméletek" c. első fejezetben vitába szállnak az államról vallott angol szociáldemokrata — a miiltban a fábiánusok által, s a huszadik században a labouristák által képviselt — elmélettel, amely többek között azt állítja, hogy mindaz a sokféle demokratikus jog, amellyel az angol nép rendelkezik — a szavazati jog, a szakszervezetek és politikai pártok alapításának joga, a szólásszabadság és így tovább — lehetővé teszi, hogy a nép valóban ellenőrizze, a népakarat képviselőjévé tegye az államapparátust. Ezzel szemben a szerzők azon a véleményen vannak, hogy ha ezek a demokratikus jogok rendkívül értékesek is, „minthogy segítségükkel a munkásosztály megszervezhette és folytonosan erősítheti a modern munkásmozgalmat, lényegében mégiscsak engedmények, amelyeket a munkásosztály hosszú és kemény küzdelemben csikart ki az ellenszegülő tőkésosztálytól, s mit sem változtatnak azon a tényen, hogy az állam változatlanul a tőkések eszköze. „Hivatalos statisztikákra hivatkozva mutatják ki, hogy a 25 éven felüli lakosság 10%-ának tulajdonában van Anglia és Wales magántőkéjének 80%-a, s alakosság 1%-a birtokolja a tőke 50%-át. A további 18'fejezetben úgy adnak jelenkori politikai, gazdasági és művelődéstörténeti áttekintést, hogy egyúttal felvázolják a múltból a jelenbe vezető folyamatokat. Állításaikat, adataikat sokszor vezető politikusok, köztisztviselők írásaiból merítik, s gyakran általuk leplezik le az angol politikai rendszer tőkés gazdálkodáson alapuló osztályjellegét. Labourista miniszterek írásaiból és beszédeiből közölt idézetek és adatok segítségével mutatják meg a szerzők, hogy az angol munkáskormányok az állam életében bevezetett számos változtatással bizonyos tekintetben még hathatósabb eszközzé tették az állami intézményeket a kapitalista társadalmi rend védelmében. Kitűnő fejezetekben világítják meg a többi között a kétpártrendszer, a választási rendszer lényegét és céljait, az anglikán egyház szerepét, az angol propagandaszervezetek jelentőségét és az államhoz való kapcsolatuknak pontos adatait. Mint arra utaltunk, a könyv szerzői nem elégedtek meg a kérdés alapos, logikus és adatszerű összefoglalásával s annak bemutatásával, hogy miként kapcsolódnak szorosan egymáshoz a különböző állami szervek, miként alkot szerves egészet a hadsereg, a rendőrség, a külügyi szolgálat és a hazai közszolgálat, az igazságügyi apparátus és a kormánytanács, eszközül szolgálva a monopóltőkéseknek politikai hatalmuk érvényesítéséhez. Világosan megmondják, hacsak ezt a hatalmat a munkásosztály nem veheti ki a monopóltőkések kezéből egyszerűen úgy, hogy választási győzelmet arat Angliában s megváltoztatja az alsóház és a kormánytanács politikai összetételét: gyökeresen át kell formálnia az államot olyan szocialista apparátussá, amely alkalmas a tervgazdálkodás irányítására ós igazgatására és szükség esetén legyűri a megvert monopóltőkések ellenállását. Harvey és Hood sikerült, tudományos igényű, népszerűsítő összefoglalása a brit államról, Vas Zoltán gondos fordításában került a magyar közönség elé. II. HARASZTI ÉVA