Századok – 1961
Tanulmányok - Pölöskei Ferenc lásd Szabó István - Puskás A. I.: Adatok Horthy-Magyarország külpolitikájához a második világháború éveiben 83
94 A. I. PUSKÁS még március 14-én este, nem várva a csehszlovák kormány válaszára, parancsot kaptak, hogy kezdjék meg Kárpát-Ukrajna megszállását. Ciano és Mussolini pedig már március 15-én, a katonai hadműveletek kezdetén üdvözölték Magyarországot és azt tanácsolták, hogy a csapatok gyorsan nyomuljanak előre. Egyben diplomáciai segítséget is ígértek : ugyanezen a napon Hitler nem válaszolt Kárpát-Ukrajna elnökének Volosinnak arra a táviratára, amelyben a prelátus segítséget kért Magyarország ellen.6 2 Ily módon 1939. március 15-én Olaszország és Németország támogatta a magyar kormány területi igényeit Kárpát-Ukrajnára. Lengyelország, Románia és Jugoszlávia már korábban kifejezték érdektelenségüket. Igaz, Románia megkísérelte, hogy Lengyelországon keresztül bejelentse igényét a jaszini területre, de ezt nem vették figyelembe.6 3 Franciaország hallgatólagosan szintén beleegyezett Kárpát-Ukrajna megszállásának tényébe. Milyen álláspontot foglalt el Kárpát-Ukrajna kérdésében az angol kormány? Butler államtitkár még 1939. február 18-án kijelentette Barczának, a londoni magyar követnek, hogy Anglia 1938 őszén hibát követett el, mikor nem támogatta Kárpát-Ukrajna magyar részről való megszállását, hiszen ez Anglia érdekében állott volna.64 Különösen aktívan támogatta a magyar fasiszta kormány agresszív külpolitikáját Rothermere ,, új ságkirály" csoportja. Horthy már előbb is levelet kapott Rothermere-től, amelyben üdvözölte Magyarországot az antikomintern-paktumba való belépése alkalmából és kifejezte lelkesedését, hogy ezzel az akcióval Magyarország összeköti sorsát Németországgal és Olaszországgal, aláhúzva, hogy ez nem mond ellent Anglia érdekeinek.6 5 1939. február 28-án Horthy arra kerte a lengyel külügyminisztert, Becket, közölje az angol miniszterelnökkel, Chamberlainnel és Halifax külügyminiszterrel, hogy Magyarországnak mind gazdasági, mind politikai szempontból rendkívül nagy szüksége van Kárpát-Ukrajnára és, ha nem tudja békés úton megszerezni, akkor erőt óhajt alkalmazni.6 6 Március 11-én Cadogan közölte a londoni magyar követtel, Barczával, hogy Angliát közvetlenül nem érinti Kárpát-Ukrajna megszállása. A katonai akciók kezdete után Barcza úgy tájékoztatta a magyar kormányt, hogy Anglia megértően fogadta a Kárpát-Ukrajna elleni akciót.6 7 Egy másik jelentésében Barcza örömmel közölte Csáky külügyminiszterrel, hogy ebben az időben a Foreign Office olyan instrukciókat adott a sajtónak, hogy lépjen fel Csehország és Szlovákia német megszállása ellen, de ugyanakkor kedvezően viszonyult Magyarország aspirációihoz Kárpát-Ukrajnát illetően és még csak nem is tiltakozott ellene. Chamberlain miniszterelnök pedig a Kárpát-Ukrajna megszállása kérdésében elhangzott interpellációra válaszolva kijelentette, hogy Csehszlovákia bukása után ez Magyarország belső kérdése és Anglia nem avatkozhat ebbe bele.68 62 OL. KÜM. Res. Pol. 414. 1939. 10. 1. 63 OL. ME. MT. jkv. 1939. máro. 17. 32. 1 64 OL. KÜM. Res. Pol. 414. 1939. 11. 1. 65 IDA. f. 323. op. I. d. 7. 1. 3. 66 OL. KÜM. Res. Pol. 172. 1939. 1 — 3. 1. 6' OL. KÜM. Res. Pol. 414. 1939. 11. 1.1. 68 OL. KÜM. Pol. 717. 18. 1939. 102. 1.
