Századok – 1961
Tanulmányok - Pölöskei Ferenc lásd Szabó István - Puskás A. I.: Adatok Horthy-Magyarország külpolitikájához a második világháború éveiben 83
ADATOK MAGYARORSZÁG KÜLPOLITIKÁJÁHOZ A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN' 91 bejönni, hanem keleti eszmei áramlatok is innen jönnek nyugat felé. A történelem folyamán a magyarok ettől a befolyástól védelmezték a nyugateurópai kultúrát. Ez most annál is inkább szükséges, minthogy ezúttal a bolsevizmus eszméi szűrődnek át e területen keresztül, és ezért a »Ruszinszkói kérdésnél« tehát nemcsak magyar érdekről van szó, hanem Európa érdekéről is".4 0 A magyar kormány vezetői ez idő tájt arra számítottak, hogy Kárpát-Ukrajna meghódítását mindenekelőtt a fasiszta Olaszország segítségével érik el. Berlin azonban októberben rákényszerítette Mussolinit és Cianot, hogy vétót mondjanak és várjanak.4 1 1938. november 10-én a magyar kormány római követe, Villáni az olasz kormánynál az iránt tapogatózott, hogy lehetséges-e magyar részről intervenciót kezdeni Kárpát-Ukrajna ellen.4 2 Magyarország külügyminisztere, Kánya arra is kérte Villánit: közölje Rómával, hogy Kárpát-Ukrajnában mind a katolikus püspök, mind pedig az egész egyház támogatja ezt a megoldást.4 3 Olaszország azonban a németek állásfoglalása miatt nem egyezhetett bele ebbe a megoldásba; Hitler ugyanis nem felejtette el, hogy 1938 szeptemberében, amikor Németország kész volt katonai úton megsemmisíteni Csehszlovákiát, a magyar kormány ingadozott és nem volt hajlandó magára vállalni a kezdeményező szerepét.4 4 Ciano tehát most hallgatott, amikor Németország Magyarországnak azt tanácsolta, hogy tartózkodjék a. Csehszlovákia elleni akciótól. November 19-én azonban a magyar kormány közölte a budapesti német követtel, Erdmansdorff-fal, hogy Magyarország nem mondhat le a Kárpát-Ukrajna elleni akcióról.4 5 Budapesten azzal magyarázták a hitleristák magatartását, hogy a magyar kormány halogatta Olaszország és Németország igényének teljesítését, az antikomintern paktumba való belépést. Ezért november 21-én magyar részről Rómában bejelentették, hogy Magyarország hajlandó csatlakozni az antikomintern paktumhoz.4 6 (Darányi már október közepén, a bécsi döntést megelőzően, megígérte Hitlernek, hogy ebben az irányban fog hatni a magyar kormányra.) Ám most ez sem segített. A következő napon Ribbentrop ismét azt ajánlotta a berlini magyar követnek, Sztójainak, hogy Magyarország mondjon le a Kárpát-Ukrajna elleni akcióról.4 7 Németország makacsságabefolyásolta Olaszország állásfoglalását is, ami akkor tűnt ki, amikor Ciano 1938. december 17-én „vadászatra" Budapestre érkezett és ismét megvitatták Kárpát-Ukrajna meghódításának tervét. Kánya Kálmán ekkor már nyugdíjban volt; külügyminiszteri tevékenysége nem elégítette ki a németeket. Szeptemberben ugyanis nem javasolta, hogy Magyarország kezdeményező szerepet vállaljon a Csehszlovákia elleni agresszióban, amint a németek kívánták, csak a német támadás után szándékozott abba bekapcsolódni, novemberben pedig — Németország akarata ellenére — ragaszkodott Kárpát-Ukrajna meghódításához. A külügyminiszteri székben Csáky gróf váltotta fel. 40 Illés József: A ruszinszkói kérdés. Bpest. 1939. 19 — 20. 1. 41 OL. KÜM. Res. Pol. 414. 1939. 9. 1. 42 OL. KÜM. Res. Pol. 1332. 1938. 3. 1. 1359. 1 — 2. 1. 43 OL. KÜM. Res. Pol. 1959. 1938. 2, 1. 44 OL. ME. MT. jkv. 1939. jan. 20. 82. 1. 45 OL. KÜM. Res. Pol. 1404. 1938. 11. I. 46 OL. KÜM. Res. Pol. 1398. 1938. 5. 1. 47 OL. KÜM. Res. Pol. 1406. 1938. 9. 1.
