Századok – 1961
Tanulmányok - Pölöskei Ferenc lásd Szabó István - Puskás A. I.: Adatok Horthy-Magyarország külpolitikájához a második világháború éveiben 83
ADATOK HORTHY-MAGYARORSZÁG KÜLPOLITIKÁJÁHOZ A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ ÉVEIREN A Horthy-fasizmus egész időszakában világosan kifejezésre jutó szovjetellenes irány és leplezetlen agresszív törekvések jellemezték Magyarország külpolitikáját. Az uralkodó osztályok képviselői külpolitikai koncepciójának középpontjában ,,Nagy-Magyarország" visszaállítása állott; e koncepció lényegét a szomszéd államok rovására irányuló területi aspirációk képezték. A magyar fasizmusnak azonban e tervek végrehajtásához nem volt meg a saját ereje; ezért olyan partnereket keresett, akiknek szövetsége lehetőséget teremt más népek leigázására. Jellemző erre a koncepcióra Magyarország külügyminiszterének az az instrukciója, amelyet az 1920. április 23-án (azaz még a trianoni szerződés aláírása előtt) Franciaország képviselőjével, M. Paleologuc-gal tárgyaló magyar delegációnak adott. Már ekkor azt hangsúlyozta: hogy „Magyarország egységének megteremtéséhez" az szükséges, hogy Németországra támaszkodjék Csehszlovákia, Olaszországra pedig Jugoszlávia ellen.1 A 30-as évek végén a magyar kormány területszerzésre irányuló terveiben Németország és Olaszország felé orientálódott, de ugyanekkor arra is törekedett, hogy szándékai megvalósításakor Anglia és az Egyesült Államok kormányainak támogatását is megnyerje. Az Anschluss után Horthy — az Ausztriával való jószomszédi viszony ellenére — rádióbeszédében a következő formában reflektált a hitlerista akcióra: „A mi nézetünk szerint Ausztria és Németország egyesülése csak azt jelenti, hogy egy régi és jó barátunk . . . egyesült egy másik régi barátunkkal és igaz fegyvertársunkkal."2 A magyar diplomácia fő törekvése 1938-ban Csehszlovákia feldarabolására és ennek eredményeként Szlovákia és Kárpát-Ukrajna meghódítására irányult. 1938 szeptemberében tisztázódott Mussolini és Ciano álláspontja a Csehszlovákiával szemben támasztott magyar igényeket illetőleg3 és ezt követően 1938. szeptember 16-án az a közlés érkezett, hogy Belgrád Olaszország politikájához igazodik és ha Magyarország Csehszlovákiát csak Németország után támadja meg, abban az esetben Jugoszlávia semleges marad, Románia viszont Angliát követi majd. Ami Japánt és az Egyesült Államokat illeti, az ő állásfoglalásuk megegyezett Chamberlain angol miniszterelnök véleményével.4 Mi volt Chamberlain álláspontja? Testvére, Austin 1936-ban Horthy vendége volt, s ekkor ígéretet tett, hogy mihelyt kedvező lesz a hely-1 Külügyi-történelmilevéltár,Moszkva (a továbbiakban: IDA), P. 323, op.I, d. 3.1.6-2 IDA, f. 323. op. I. d. 36. 11. 1.-2. 3 OL., KÜM. Res. Pol. 819. 7a, 1938. 1. 1. 4 Uo. 820, 7a, 1938. 3. 1. 6*
