Századok – 1961

A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Kim; M. P.: A kultúrforradalom lényege és történelmi szakaszai a Szovjetunióban 738

A KULTŰ.RFORUADALOM LÉNYEGE ÉS TÖRTÉNELMI SZAKASZAI A SZOVJETUNIÓBAN 739 A kultúra eszmei tartalma az osztály társadalomban osztályjellegű, az uralkodó osztály érdekeit juttatja kifejezésre. A szocialista kultúra a múlt kultúrája által létrehozott vívmányok szilárd talajából fakad és fejlődik, maradéktalanul felhasználván azt a kincsestárt, amelyet a kultúra a sok évezredes emberi alkotásokból megteremtett. „A proletárkultúrának — tanítja Lenin — ama felhalmozott tudás törvényszerű továbbfejlődésének kell lennie, amelyet az emberiség a tőkós-földesúri-hivatalnoki társadalom igája alatt megszerzett."1 A kommunista párt Lenin útmutatásához híven a tömegeket a múlt kultúrájának pozitív vívmányaival szemben a gondos gazda magatartására, a kultúrhagyaték minden kincsének birtokbavételére nevelte. Merőben más elvi magatartást tanúsít viszont a párt a múlt kultúrájának eszmei tartalmával szemben. A burzsoá kultúrának eszmei tartalmát a tudománytalan vallásosidealista világnézet és a kizsákmányoló ideológia dominálása jellemzi, s ezért elvetendő. A kultúrforradalom azt jelenti, hogy a kultúra teljesen megszabadul a tudománytalan világnézet és a népellenes ideológia uralmától, s a tudományos materialista világnézet és a haladó szocialista ideológia: a marxizmus—leninizmus alapján fejlődik. Lenin hangsúlyozza, hogy ,,a forradalmi proletariátus érdekeit, álláspontját és kultúráját csakis a marxista világszemlélet fejezi ki kelyesen".2 A szocialista kultúra a különféle reakciós eszmék és előítéletek, valamint az emberek tudatában még meglevő kapitalista csökevények elleni engesztelhetetlen harcban veti meg lábát. A szocialista kultúra szervesen összefügg a szocialista ideológiai forradalommal, a proletár ideológia térhódításával. A kultúrforradalom főfeladata, hogy a kultúra igazi népi kultúrává váljék. Ez elsősorban is azt jelenti, hogy fel kell számolni azt a szakadékot, amely a kizsákmányoló társadalmi rendszerben a nép és a kultúra között tátong, a kultúra minden értékét, a tudodmány és a művészet minden vívmányát a nép közkincsévé kell tenni; másodsorban pedig a múltban példa nélkül álló arányban kell fellendíteni a tömegek képzettségét és kultúrszínvonalát, s minden vonatkozásban fejleszteni kell alkotóerejüket a társadalom szellemi életében. A kapitalizmusban a társadalom többségét képező kizsákmányolt dolgozók számára csak olyan mértékben teszik hozzáférhetővé a kultúrát, amennyire az a termelésben való részvételülthöz szükséges, vagyis hogy a kapitalista technikát elsajátítsa. Sőt mi több, a kapitalizmus a tudomány és a technika minden vívmányát, s ugyanúgy a művészet alkotásait is a burzsoázia uralmának eszközévé, a dolgozók kifosztásának eszközévé változtatta. A szocialista kultúrforradalom elsősorban is ennek az igazságtalanságnak megszüntetését jelenti. A szovjetek III. Össz-oroszországi Kongresszusán Lenin a következőket mondotta: „Azelőtt az emberi elme, az emberi géniusz csak azért alkotott, hogy egyeseknek juttassa a technika és a kultúra minden áldását, a többieket pedig megfossza a legszükségesebbtől — a művelődéstől ós a fejlődéstől. Most ellenben a technika minden csodája, a kultúra minden vívmánya a nép közkincsévé válik, és mostantól fogva az emberi elme és géniusz sohasem lesz az erőszak eszközövé, a kizsákmányolás eszközévé."3 A nagy Leninnek e szavai a maguk teljes mélységében tükrözik a kultúrforradalom eszméjét. Ahhoz, hogy a kulúra a nép közkincsévé váljék, meg kell szüntetni a kizsákmányoló kisebbségnek a tudomány vívmányai, a művészet alkotásai, a kulturális értékek feletti monopólimát, tágra kell nyitni a kultúra kincsesházának kapuit a dolgozók előtt, s minden eszözzel biztosítani kell számukra a művelődés lehetőségét. Ahhoz, hogy a néptömegek valóban kivehessék részüket a kultúrából, egyszer s mindenkorra fel kell számolni elmaradtságukat, fel kell emelni kultúrájuk és képzettségük színvonalát. Ezeket a feladatokat oldja meg a kultúrforradalom, aminek eredményeképp, a szocialista társadalmi rendszer megszilárdulásának eredményeképp, a nép a kultúra alkotásainak tudatos és aktív erőforrásává válik. A kultúrforradalom az emberek oktatási és művelődési rendszerének gyökeres átépítését s a dolgozók számára egy új, szocialista művelődési és oktatási rendszer megteremtését jelenti. Elsősorban is az iskolai oktatási rendszer átszervezéséről, s az iskola társadalmi rendeltetésének megváltoztatásáról van itt szó. A burzsoá iskola a burzsázia osztályuralmának fegyverhordozója, azzal a feladattal, hogy az ifjú nemzedéket a kapitalizmus iránti odaadás szellemében nevelje. A szovjet viszonyok között azonban az 1 Len in Művei. 31. k. Bpest, Szikra, 1951. 289—290. I. ! Uo. 322. I. ' Len in Művei. 26. k. Bpest, Szikra, 1952. 499. 1.