Századok – 1961
Vita - Barta István: Ki írta Kölcsey „Wesselényi védelme” című munkáját? 720
KI ÍRTA KÖLCSEY ..WESSELÉNYI VÉDELME" С. MUNKÁJÁT? 725 zetek Wesselényinek beszédbeli intenciójáról) és III. (Jegyzetek azokról, mikkel a kérdéses beszéden kívül Wesselényi vádoltatik, s főleg a kir. fiscus utolsó replicájára) fejezete. (Ráth 288 — 327.) A kb. 40 oldalnyi Kölcsey-szövegből mindössze kb. 6 oldal nem került be a bővebb védőiratba, ezeket a részeket a kompilátor általában bővebb elvi fejtegetésekkel, vagy a Kölcsey előtt még nem ismert adatok beiktatásával helyettesítette. Ettől eltekintve is gyakran szakítják meg Kölcsey szövegét a kompilátor hosszabb-rövidebb közbetoldásai, amelyek általában olyan tényeket vagy érveket iktatnak be a védőirat szövegébe, amelyek csak az alperesi tanúvallomások feldolgozása folyamán váltak ismertekké. Ezek a betoldások terjedelemben olyan jelentősek, hogy velük Kölcsey szövege több mint a kétszeresére, 21 nagytükrü lapról 43 lapra dagad. Különösen jelentős a fejezetet lezáró négy lapnyi szakasz, amely összegezi az egósz védőirat tanulságait ós megállapításait; ezt a szakaszt csak akkor Írhatták, amikor már az egész védőirat készen volt, s csak az írhatta, aki az egész védőiratot összefoglalta. S ez az író — hisszük, hogy az elmondottak alapján világos — nem lehetett Kölcsey. Az egósz védőiratot rövid zárófejezet rekeszti be, amely azonos a Kölcsey-félo rövidebb védőirat befejezésével, azzal a különbséggel, hogy az előbbi négy — a pör késleltetésére utaló — sorral bővebb s a korábbi szövegben előforduló, negyedfél éves szenvedésre történő utalás „szinte négy év"-re van benne javítva. Szövegkritikai vizsgálódásainknak ezzel a végére értünk. A következő lépés, hogy meghallgassuk a koronatanút, magát Kölcseyt, akinek levelezésében bőségesen találunk utalásokat Wesselényi védelmével kapcsolatban végzett munkájára. Mindenekelőtt el kell oszlatnunk egy félreértést: Kölcsey nem volt Wesselényi ügyvédje, mint azt a kérdéssel kapcsolatos legtöbb munka állítja,1 5 hanem csupán baráti megállapodás alapján segített a védőirat elkészítésében. Ha ügyvédként szerepelt volna, nem tett volna háromszor is írásos tanúvallomást Wesselényi mellett,1 6 ez ügyvédi funkciójával összeférhetetlen lett volna. Meg kell állapítanunk azt is, hogy Kölcsey nem 1837 őszétől dolgozott Wesselényi védelmén, mint egyik életrajzírójánál olvassuk,1 7 hanem csupán 1838 júniusától. Wesselényihez írt 1837. április 25-i levelében még tájékozatlanságáról ír és kéri, küldje el Wesselényi neki is azokat az iratokat, amelyekkel a megyéket felszólította ügye támogatására.1 8 November 30-án Bártfay Lászlót arra kéri, hogy tudósítsa Wesselényi hogylétéről; ugyanaznap Wesselényinek is ír és ígéri, hogy az éppen kezdődő megyegyűlésen barátaival együtt megkísérli tanúkat szerezni Wesselényi számára.1 9 Ez az első nyoma annak, hogy Wesselényi ügyében tevékenykedik, de itt még nem a védőirat szerkesztéséről van szó. December 14-én Bártfayn keresztül egy iratcsomót juttat el Wesselényinek, nyilván a közben gyűjtött tanúvallomásokat.2 0 Legközelebb 1838. március 3-án, majd 25-én küld levelet Bártfay útján Wesselényinek, az utóbbi alkalommal Papp Endre útján az addig begyült, tanúvallomásokat is Pestre küldi. Ugyanezen a napon Vörös Antalnak is írt és tudakolta, mi történt újabban Wesselényi ós Kossuth ügyében.21 Ezeken az eseteken kívül az eléggé gazdag levelezésben nincs egyetlen utalás sem, amely a Wesselényi ügyével való további kapcsolatokra utalna. (A tanúk szedése Wesselényi szatmári barátainak közös akciója volt, hivatalos jelleg nélkül. A hivatalos tanúszedés csak 1838 márciusában indult meg, ezt a megyei hatóságok végezték.) Megváltozott a helyzet 1838 júniusára. A változás oka valószínűleg az a körülmény volt, hogy Wesselényi május 20. körül megjelent Szatmárban; elérte, hogy a megyegyűlés kedvező bizonyítólevelot adott ki neki a vád tárgyát képező magaviseletével kapcsolatban, majd néhány napot Kölcseynél töltött Csekén.2 2 Itt állapodhattak meg abban, hogy Kölcsey résztvesz a „velős" védőirat megszerkesztésében. Erre lehet legalábbis 13 így fogja fel a kérdést valamennyi fentebb idézett munka. Kardos S. azt is tudni véli. hogy Wesselényi nom volt megelégedve korábbi ügyvédjével, s helyette meghitt barátjára, Kölcseyre bízta védelmét. <1. m. I. köt, 41$. I.) Emellett Jakab is (i. m. 2. 1.), Kardos is (i. m. 419. 1.) „védőbeszédnek" nevezik a védőiratot, elfelejtve azt, hogy a feudális perrendtartás szerint a védelem nem élőszóval történt, a bírák a perbe beiktatott iratok tanulmányozása alapján alakították ki véleményüket. 16 Először 1838. március 22-én általában a megyegyűlés lefolyásáról, másodszor július 17-én arról, hogy Kovács Sándor előtte beismerte, hamisan vallott Wesselényi ellen, harmadszor augusztus 14-én arról, hogy Újhelyi Károly, a vád egyik legfontosabb tanúja hasonlóan nyilatkozott előtte.(Jakab: i. m. 172. s köv., 240., 241. s köv. 1.) " Szauder írja (i. m. 257. 1.). hogy Kölcsey már 1837 őszén „Wesselényi védelmén dolgozott, oly erővel, önfeláldozással, hogy csodálatot keltett látogatóiban". " Kölcsey Ferenc összes Művei. Bpest, 1900. II. köt. 392. s köv. 1. 19 Uo. 801, 802. s köv. 1. -30 Uo. 804. s köv. 1. 31 Uo. 818, 819. s köv., 825. s köv. 1. 33 Vö. Kölcseynek Bártfayhoz írt júl. 25-i levelével, uo. 834. kk. A megye részéről a május 21-én kezdődött közgyűlésből kiadott bizonyítványt Id. Jakab: i. m. 264. s köv. 1.
