Századok – 1961

Közlemények - Karsai Elek–Szinai Miklós: A Weiss Manfréd-vagyon német kézbe kerülésének története 680

A WEISS МАЭТГ RÉD-VAGYON NÉMET KÉZBE KERÜLÉSÉNEK TÖRTÉNETE 713 Miután nagy nehézségek vitán sikerült az útleveleket Németországban Svájcba és Portugáliába megszerezni, Stuttgartból júniusban, vagy július elején repülőgépen tovább­utaztak. A kiutazóknak érvényes magyar útlevelük nem volt, a magyar határ átlépése illegálisan történt. Vizsgálat gyakorlatilag csak német részről volt a határon ós a német határőrség előre értesítést kapott Wienből, hogy a csoportot engedjék át. Eredetileg én magam akartam a társaságot Lisszabonba kísérni, de azután helyet­test küldtem és dr. Billitz is elkísérte őket Lisszabonba, ami a dr. Billitz és köztem fenn­álló bizalomra mutat. Weiss Alfonz, ifjú Kornfeld feleségével és gyermekével, valamint Hans v. Mauth­ner Wienben maradtak és ott rokonoknál laktak. A helyettem kiküldött német kísérő Chorinnak átadott a család részére vagy Wien­ben az elutazáskor, vagy Lisszabonban a megérkezéskor 170 000 dollárt. További 30 000 dollárt, egy későbbi időpontban ifjabb dr. Heinrichnek adtak át az én megbízásomból Zürichben. A 250 000 RM-t Weiss Alfonz báró rendelkezésére egy általa megadott wieni folyószámlára befizették. A többi 400 000 dollárt részletekben kellett volna fizetni, amivel hátralékban vol­tunk. de ehhez Weiss Alfonz hozzájárult. Erre az összegre ezután már semmiféle további fizetés nem történt. Dr. Billitz Lisszabonból azután visszatért Budapestre. Még Wienben kétszer beszéltem Chorinnal és Weisz Alfonzzal és Jenővel, később még néhányszor beszéltem Weiss Alfonzzal és 1944. novemberében Svájcból telefonon beszéltem Chorinnal Lisszabonban. Ez a beszélgetés csupán az összeköttetés fenntartását célozta. Himmler említette nekem, hogy Hitler a szerződés megkötésébe beleegyezett. Himmler indokai, hogy ennek a szerződésnek létrejöttét s ezzel zsidó személyek­nek a kiutazását engedélyezte, a következők voltak: 1. Az én túl optimista beszámolóm alapján azt remélte, hogy a szerződós létre­jöttével a magyarországi fekete piac felszámolható lesz. 2. Garantálva látta a WM sokoldalú termelésének fenntartását és fokozását a háborús követelményeknek megfelelően. 3. Bizonyítani nem tudom, de azt hiszem, hogy Himmler egyik, nem legjelenték-. telenebb indoka az volt, hogy ezáltal a Hitler körüli többi vezetővel (Bormann,19 Speer,20 Göring,21 Goebbels22) szemben belső erejét emelni vélte. Ma még inkább azt hiszem, mint akkor, hogy ez a szempont volt a döntő, amit azzal is alátámasztok, hogy Himmler, a szerződés időtartamának megrövdítését Winkelmann és az én ajánlatom ellenére, visszautasította, ami nekünk akkor érthetet­lennek tünt, de hajlandónak mutatkozott e pont felett a háború után újból tárgyalni. A szerződés létrehozására Chorinnak a következő indokai voltak: Mint már említettem, a család továbbműködésót ós további magyarországi tar­tózkodását az új rendszer alatt lehetetlennek, de még ha lehetséges is lett volna, erkölcsi­leg elviselhetetlennek tartotta. Chorin közlése szerint a WM konszern akkor meg volt fosztva legfelső ós középső vezetőségétől, nemcsak a család bentdolgozott tagjainak, hanem a legtöbb vezető pozí­cióban levő többi zsidó urak kikapcsolódása által. Mint dr. Billitz Chorint értesítette, Markotay Velsznek vezérigazgatóvá való 500 000 pengős dotáció melletti kényszerkinevezése, melyet a német követség is támogatott, valamint a konszernnek a wiener-noustadti és Steyer-művekkel a vadász­programm2 3 megvalósítására létesült munkaközösségbe való beállítása a kormány utasí-19 Bormann, Martin, az SS és SA tábornoka, a Birodalom védelmére szervezett kabinet tagja, Hitler helyettese. 30 Speer, Albert. birodalmi fegyverkezési és lőszerügyi miniszter, a Todt-szervezet vezetője. 31 Göring, Herrmann, a Reiehstag elnöke, birodalmi légügyi miniszter, a Luftwaffe főparancsnoka, a titkos Kabinettanács tagja, a Birodalom védelmére létesített kabinet tagja, a Herrmann Göring-konszern elnöke, Hitler kijelölt utódja. 32 Göbbels, Joseph, birodalmi tájékoztatási és propagandaügyi miniszter, 1945 áprilisában Berlin Gauleiter-e, Hitler kijelölt utóda. 33 1944 áprilisában — az ország megszállása után — a németek azzal a követeléssel léptek fel, hogy szűn­tessék be Magyarországon a Me-210-es típusú „többfeladatos" gépek gyártását és kizárólag vadászgépeket gyárt­sanak. Havi 500 gépet akartak gyártani a Wiener Neustädter Flugzeugwerke, a Steyr-Daimler-Puch A. G., a Győri Waggon-gyár és Weiss Manfréd repülőgépgyáraknak (a Dunai Repülőgépgyár Rt. és a Weiss Manfréd Repülőgép­gyár és Motorgyár Rt.) egy munkaközösségbe való összefogásával. (1943-ban Magyarországon 147 db vadász- és több­feladatos géphez szükséges repülőgéptestet és 427 motort gyártottak.) A munkaközösségben a magyar gyárakat 16 Századok

Next

/
Oldalképek
Tartalom