Századok – 1961
Közlemények - Karsai Elek–Szinai Miklós: A Weiss Manfréd-vagyon német kézbe kerülésének története 680
702 КАЕ S AI ELEK—SZINAI MIKLÓS mindig nem, látja elérkezettnek az időt arra, hogy az egyik külföldre akkreditált diplomatáját, aki a második világháború alatt a nemzetközi diplomáciában igen fontos szerepet játszó portugál fővárosban képviseli Magyarországot, megfelelő tájékoztatással lássa el. A június 28-i szám jeltávirat csak arról tesz említést, hogy a németek gazdag magyar zsidókat kijuttattak semleges külföldre — ezt a követ pontosan tudta! —,de az „ellenértékről" mélyen hallgat. A teljes tájékoztatásra csak 1944. július 19-én ( !) kerül sor. Ujpétery követ június 30-i írásbeli jelentésében beszámol arról, hogy a lisszaboni repülőtérre érkezett, 32 tagból álló csoport 1210 kg súlyú csomagot hozott magával és „a repülőtéren arany és ezüst tárgyaikat a portugál közegeknek szabályszerűen bejelentették . . . Megérkezésük után Lisszabon második legjobb szállodájában, az Avenida Palace-ban szálltak meg. Azonnal kontaktust találtak hivatali elődömmel, (Wodianer Andorról van szó — Szerk.), aki unokaöccsét mintegy szolgálattétélre melléjük delegálta . . ." Ujpétery követ megemlíti azt az értesülését, hogy Chorinék ,,óriási ipari és részvényvagyonúkat a Hermann-Oöring Werke-nek adták át," majd a következőket írja: „Portugálok kérdezték tőlem, hogy ha fenti hír igaz, hogy lehetséges, hogy Magyarország komoly értékeket kitevő vagyontárgyakat ilyen módon engedett elidegeníteni. Milyen előnyök származnak az üzletből ránk?" (Ugyanott, 140 — 141. I.) A lisszaboni 32 tagú csoporton kívül Svájcba ment ki a Heinrich-család négy tagja (erre vonatkozólag lásd 9. sz. iratunkat, Kurt Becher vallomását, — 713. I. ; az, hogy a Heinrich-család több tagja külföldön tartózkodott 1944 szeptemberében, kiderül a Labor Bizalmi Rt-nak az Értelmiségi Munkanélküliség Ügyei m. kir. Kormánybiztosságához intézett bejelentéséből — KOL. WM. Okmánytár. Labor Bizalmi Bt. — Részvénytársasági ügyek.) A Német Birodalom területére, Ausztriába — túszként — kilencen mentek ki: Weiss Alfonz a feleségével, Kornfeld György feleségévél és gyermekével, Mauthner János; hozzájuk csatlakozott a Portugáliából visszaérkezett Bülitz, a feleségével, valamint a Budapestről jött Máriássy, a WM cégvezetője, a feleségével. (Kurt Becher vallomása 713. I. Imrédy a Népbíróság előtt 1945. november 14-én tett vallomásában megemlítette, hogy Ausztriában 1945 májusában a Weiss-család tagjai közül báró Weiss Alfonzzal és báró Kornfeld Györggyel több ízben találkozott. OL. Filmtár — 7869 sz. — Imrédy-ügy.) Érdemes megjegyezni, hogy Máriássy és Bülitz — feleségükkel — később hazajöttek Magyarországra, — de még a háború befejezése előtt mindketten meghaltak. Máriássy autószerencsétlenség áldozata lett, Bülitz szepszisben halt meg. 6. 1944. szeptember 13. Jegyzőkönyv a „Házértékesítö és Kezelő RT." részvényesei által megtartott rendkívüli közgyűlésről Jegyzőkönyv a „Házértékesítő és Kezelő részvénytársaság" részvényesei által Budapesten (V., Mária Valéria u. 17. sz. II. em.)1 1944. évi szeptember hó 13-ik napján 16 órakor megtartott rendkívüli közgyűlésről Jelen vannak: 1. Becher Kurt 4000 db részvénnyel 2. Szmick Viktor 250 „ 3. dr. Buzay Árpád 250 „ „ 4. Nemessányi Tivadar 250 „ „ 5. Koromzay Lajos 250 „ ,, Összesen .... 5000 db, a teljes alaptőkét kitevő részvénnyel. Szmick Viktor az elnöklés vállalása után megállapítja, hogy a fent felsorolt részvényesek közgyűlés tartása végett gyűltek egybe és mert részvényesi minőségüket 1 E házban volt a WM Müvek Budapesti központi irodája és a Labor Bizalmi Rt. adminisztrációja.
