Századok – 1961
Közlemények - Hanák Péter: Garibaldi felszabadító hadjáratának hatása Magyarországon 1860-ban 670
GARIBALDI FELSZABADÍTÓ IIA D JÁRATÁNAK HATÁSA MAGYARORSZÁGON 1800-BAN 675 Ha a forrásokat kritikailag értékelve figyelembe is vesszük, hogy a hatalom őrei úgyszólván „hivatalból", az ókonzervatívok pedig saját politikai céljaik érdekében jócskán túlozták a közvetlen forradalmi veszélyt, és a rendszer védelmének álláspontjáról inkább a számukra aggályos jelenségeket emelték ki; Kossuth viszont az abszolutizmusellenes nemzeti egységet ós forradalmi készséget féltőén vigyázva, a megbomlás és békülékenység kedvezőtlen tüneteire reagált érzékenyebben, ha tehát forrásaink nézőpontjának különbözőségét figyelembe is vesszük, akkor is úgy tűnik, hogy mindkét helyzet értékelésében volt igazság. A magyar nemzeti mozgalom már 1860 tavaszán és nyarán bomlani látszott a további teendők és az olasz események hazai haszna megítélésében. Tehát nem csupán a források ós íróik különböző nézőpont járól, hanem a valóság különböző tendenciáiról: a radikális nemesi-népi és az egyezkedésre hajló középnemesi — arisztokrata irányzat kettősségéről volt szó. De talán kissé elhamarkodottan jutottunk e következtetésre? Talán a cenzúrától és üldözéstől való félelem, a 12 év alatt megrögződött óvatosság még nem oldódott fel 1860 nyarára? Talán még elfedte a valóságos hajlandóságokat ? Hiszen az abszolutizmus még nagy súllyal nehezedett az országra, hiszen az olasz dráma végkimenetele még a bizonytalanság homályába veszett, s az európai kabinetek sem mondották ki a döntő szót. Nem mesterkélt e fenntartás. A következő, augusztus-októberi és az október utáni szakasz még olyan fordulatokat tartogatott, amelyek jelentősen befolyásolhatták a magyar vezetőréteg álláspontjának alakulását. * „Die Räubereien des Garibaldi, die Diebstähle Victor Emanuels, die noch nie dagewesenen Gaunerstreiche des Erzschuften in Paris, der sich jetzt selbst übertrifft, — der jetzt glücklich und über Erwarten gut und friedlich begrabene Reichsrat, die ungarischen Mißstände und die unerschöpflichen Wünsche und Bedürfnisse aller Provinzen etc. etc. mich dermaßen in Anspruch nahmen und mir so meinen armen Kopf erfüllten, daß ich kaum einen Augenblick für mich hatte, meiner Familie nur die Viertelsunde des Frühstücks widmen konnte und nicht einmal mehr abends zum Tee erschien. . ,"33 így mentegetőzött hallgatásáért ós panaszkodott gondjai miatt Ferenc József anyjának egy 1860. október 2-án irt levelében. A legjobban nem is Olaszország, hanem Magyarország aggasztotta: „Wenn Ungaren nicht wäre, könnte ich ganz ruhig der Zukunft entgegensehen."34 A császár gondjai és panaszai nom voltak alaptalanok. Olaszországban Piémont beavatkozásával a helyzet kiéleződött. Ezzel beteljesedett a nápolyi Bourbon-rezsim végzete, s nyomában fenyegetően feltolult a felszabadító háború további menetének és irányának kérdése. Megállapodik-e Garibaldi Nápolyban? Rómának vagy Velencének veszi-e útját? Ausztria számithatott arra, hogy a piemonti intervenció miatt tiltakozó hatalmak végül is nem nézik tétlenül a pápai állam ós Nápoly bekebelezését, de számolnia kellett avval is, hogy a hatalmak be nem avatkozása esetén Garibaldi Velence felszabadítására indul.35 A háború valószínűsége megnőtt, de kilátásai cseppet sem voltak rózsásabbak, mint fél évvel korá'bban. A pénzügyi helyzet még kuszáltabb volt,3 6 s az osztrák miniszterek is jól tudták, hogy a „háború, amely fél csőddel kezdődik, egész csőddel végződik".-37 De deficit, olasz bonyodalmak, belső nyugtalanság még hagyján, „wenn Ungaren nicht wäre..." Dehát Magyarország volt, elógedetlenebbül és fenyegetőbben, mint valaha. Az olasz események az augusztus-októberi szakaszban kétségtelenül felpezsdítették az ellenállást. Cavour, aki a piemonti fegyveres intervenció megindításakor — ezúttal III. Napoleon segítségével nem számolhatván — szinte bizonyosra vette Ausztria támadását, szeptemberben formális szerződést kötött a kossuthi emigrációval. 38 A szerződés sokoldalú segítséget helyezett kilátásba, kis részben nyújtott is, a hazai ellenállás számára. A háború közeli kilátása s az olasz szerződés biztosítéka hatalmasan felélénkítette az emigráció és a hazai forradalmi körök tevékenységét, reménykedését. Országszerte ekkor terjedtek el a Garibaldi közelesen várható expedíciójáról suttogó hírek, a valós és költött kossuthi üzenetek a forradalom napjának közeledtóről. Szeptember 22-én jelentették például a hatóságok Zalaegerszegről: a lakosság hangulata különösen izgatott jelleget öltött, csak a kedvező körülményeket várják, hogy végleg megszabaduljanak az osztrák háztól ós a " Briefe Kaiser Franz Josephs I. an seine Mutter 1838—1872. Hrsg. dr. Franz Schniirer. München, 1930. 299.1. " Uo. " Az európai hatalmak, így Ausztria, Franciaország, Poroszország és Oroszország élesen tiltakoztak a piemonti intervenció ellen. A kettős eshetőségre nézve ld. Kossuth : Irataim, III. к. 1—5., 131—133. 1. — Pesti Napló, I860, aug. 25., okt. 18. sz. vezércikke. " Redlich : i. m. 1/1. k. 463. sk. és 503 sk. 1. "Idősb Szőgyény-llarieh László emlékiratai. III. 60. 1. " Kossuth ; Irataim, II. k. 572—573. sk. 1.
