Századok – 1961
Tanulmányok - Pölöskei Ferenc: A függetlenségi párt kettészakadása és a koalíció felbomlása (1909) 614
632 PÖLÜSKEI FERENC igazi célkitűzéseinek bevallásától. Apponyi mondotta a november 7-iki pártebéden: „Ha van ennek a lakomának valami jelentősége ... ez a jelentősége abban áll, hogy tiltakozást jelent minden olyan feltevés ellen, minthogyha ebben a pártban vezérleti dualizmus léteznék. Dokumentálása ez annak, hogy ennek a pártnak üdvös működését és a nemzet hajójának a jelenlegi válságból biztos révbe jutását csak akkor reméljük, hogyha ennek a pártnak minden tagja, legyen annak szerepe a politikai életben fényesebb, vagy igénytelenebb, legyen annak múltja gazdagabb vagy rövidebb, vagy elmosódottabb, egyesüljön a bizalomban s az odaadó támogatásban pártunknak vezére: Kossuth Ferenc iránt."57 Kossuth Ferenc vállalta ezt a korábbi tevékenységének folytatását s politikai szereplésének mélypontját jelentő szánalmas szerepet is. November 7-ike után a párt mindkét csoportja a pártértekezlet összehívását követelte. A bankcsoport, Kossuth Ferenc november 7-iki szereplése ellenére, reménykedett abban, hogy amennyiben a párt többségét sikerül maguk mellé állítaniok, Kossuth Ferenc is csatlakozik hozzájuk, s ebben az esetben visszavonul a párt jobbszárnya, és sikerül eredeti elképzelésüket, ti. a párt egységét — az önálló bank elfogadása s a kooperációs terv elejtése alapján — megerősíteniük. A párt jobbszárnya is győzelmet remélt, bízott abban, hogy a párt régi vezérét követi majd Justh „szűk körén" kívül a párt képviselőgárdája. Ilyen körülmények között került sor 1909. november 11-én a függetlenségi párt értekezletére, amelyen a bankcsoport határozati javaslatát Holló Lajos terjesztette elő: „A függetlenségi és 48-as párt kimondja, hogy a közös bankszabadalom meghosszabbításához hozzá nem járul, és csak oly kormányt támogat, amely az általános választói jognak megalkotása mellett az önálló banknak 1911. január l-re való felállítását kormányzati programjába felveszi és amely minden koalíció, vagy kooperáció mellőzésével a függetlenségi és 48-as pártból mint a parlament többségéből alakíttatik." 5 8 A párt jobbszárnya tartózkodó, de az önálló bank felállítását, a bankcsoport követeléseit elvető határozati javaslatát Kossuth Ferenccel olvastatta fel: „A függetlenségi és 48-as párt változatlanul régi programja alapján áll. Az önálló jegybank megvalósításáért minden rendelkezésre álló alkotmányos eszközt igénybe vett s igénybe fog venni. Éppen ezért felesleges, amellett a fennforgó viszonyok között időszerűtlen is, hogy a párt az eddigiektől eltérő újabb határozatokat hozzon éppen most."59 Kossuth Ferenc, aki a párt jobbszárnyának taktikája szerint ezen az értekezleten annak zászlaját tartotta, azt kérte, hogy a határozati javaslatok felett Kossuth és Justh névvel szavazzanak. Ezt azonban a párt többsége elvetette, s az igen-nem formájában lefolyt szavazáson a bankcsoport javaslatára 120-an, Kossuth Ferenc határozati javaslatára 74-en szavaztak. 60 A bankcsoport tehát többséget kapott. Ezután a párt jobbszárnya Kossuth Ferenccel egyetértésben megalakította a „48-as Függetlenségi Kossuth Párt"-ot. A párt 1909. november 12-én már megválasztotta intézőbizottságát is, melynek elnöke Kossuth Ferenc lett.6 1 67 Magyarország, 1909. nov. 8. 68 Magyarország, 1909. nov. 12. 59 Budapest, 1909. nov. 12. 60 Uo. 61 Budapest, 1909. nov. 13.
