Századok – 1961
Tanulmányok - Kiss József: A tőkés agrárfejlődés foka és néhány vonása Szolnok megyében a millennium évtizedében (I. rész) 581
A TŐKÉS AGRÁRFEJLŐDÉS FOKA ÉS NÉHÁNY VONÁSA SZOLNOK .MEGYÉBEN 595 Adatok a megye területének 500 kh-on aluli középbirtokosairól 200—500 kh-as 100-200 kh-as járás, Táros birtokos terület kh birtokos terület kh Jászsági felső járás 18 5 428 47 6 490 Jászsági alsó járás 30 9 031 66 9 619 Tiszai felső járás 35 10 621 55 7 472 Tiszai közép járás 26 8 578 24 3 301 Tiszai alsó járás 20 6 72Ü 31 4 186 Jászberény rt város 17 4 606 24 3 165 Karcag rt város 11 2 904 39 5 451 Mezőtúr rt város 9 2 814 42 5 987 Szolnok rt város 3 851 •8 1 173 Túrkeve rt város 14 4 531 22 3 024 Kisújszállás rt város 12 4 162 31 4 124 Összesen: 195 60 255 389 53 992 maguk házatáján rendkívül élesen szembefordultak a demokratikus agrármozgalmakkal, s tűzzel-vassal akadályozták az egész parasztság fellépését a nagybirtokkal és a feudális maradványokkal szemben folytatott küzdelmek során. 1897 őszén, a megyei agrármozgalmak nagymérvű fellendülése idején Bagossi Károly alispán jellemző módon ismeri el a középbirtokos rétegeknek ezt a szerepét: „Ezen osztály egyenlíti ki a nagybirtokos és a kisbirtokos közötti kirívó ellentéteket, ezen osztály érintkezik közvetlenül a néppel: a kisbirtokos osztállyal s a munkásokkal, ez ösmeri azoknak bajait, támaszul szolgál a nagybirtokkal szemben — és állandóan képviseli a munkás és a kisbirtokos azon reménységét, hogy tanulás, takarékosság, szorgalom és becsület útján ő is feljuthat a középosztályba, holott a nagybirtok iránt csak irigységet és elkeseredést érez."15 A középbirtokos és jászkun gazdagparaszti rétegeknek ez a politikai szerepe és magatartása sok vonatkozásban sajátos vonásokkal módosította a megyei agrármozgalmak jellegét a megye különböző övezeteiben. A megye agrárnépességének rétegeződése nemcsak a száz kat. holdon felüli birtokkategóriákban, hanem a száz holdon aluli kategóriákban is több sajátos vonást mutat, mert a parasztság rétegeződése a redemptio óta eltelt 150 esztendő alatt sokkal differenciáltabbá vált a redemptus övezetekben, mint a megye egyéb területein. Mivel részletes, a közigazgatási egységeket külön-külön felmérő statisztikai anyag nem áll rendelkezésre, meg kell elégednünk a- megyei átlagokkal, illetve azokkal az eredményekkel, amelyeket az országos és a Békés megyei átlagokkal történt összevetés során kapunk. A jászkun parasztság viszonylag igen fejlett tőkés rétegeződése legszembetűnőbb az 50—100 holdas birtokkategóriában: Szolnok megyében 1 241 birtok =2,93%, 84 465 kh = 10,73% Békés megyében 897 „ = 2,63%, 59 300 „ = 9,97% Országos átlagban 36 032 „ = 1,51%, 2 411 657 „ = 6,55% A parasztságnak ez a gazdagparaszti rétege a redemptus övezetekben s főként a négy jászkunsági városban egyrészt a belterjes művelés fokozására törekedett, teljes számban tagjai voltak a redemptus közbirtokosságoknak, 15 Törvényhatósági Biz. Közgy. jkv. 1897. okt. 12. Szolnoki Állami Lt.
