Századok – 1961

Tanulmányok - Kiss József: A tőkés agrárfejlődés foka és néhány vonása Szolnok megyében a millennium évtizedében (I. rész) 581

A TŐKÉS AGRÁRFEJLŐDÉS FOKA ÉS NÉHÁNY VONÁSA SZOLNOK .MEGYÉBEN 591 A járás 78 217 kat. holdnyi területén 6479 gazdaság volt, átlag egy-egy gazdaságra 12,07 hold jutott. Ha ebből leszámítjuk a 100 holdon felüli gazdaságok területét — 22 091 kat. holdat — és a 100 holdon felüli birtokosok számát — 71 birtokost —, akkor átlag egv-egy gazdaságra már csak 8,77 kat. hold juthatott volna egy demokratikus földosztás esetében. Erről azonban még csak álmodni sem lehetett. A jászsági alsó járás már lényegesen más képet nyújt. Itt a terület nagy része — hozzávetőleg 46,53 %-a — a területrendezés előtt a nagybirtokos övezethez tartozott, a többi része pedig a redemptus övezethez. A járás 9 községe közül Jászapáti, Jászkisér, Jászladány, Jászalsószentgyörgy és Jászszentandrás határában szintén nem volt nagybirtok, csupán Jászkisér hozzácsatolt részein feküdt két nagybirtok 6803 kat. holdon. A járás kapcsolt részein: Besenyszög határában egy, Tiszasüly határában hat, Kőteleken pedig három nagybirtok feküdt 26 670 kat. holdon. A járás jász községeiben is mindössze három 500 holdon felüli középbirtok volt. míg a hozzácsatolt részeken nyolc középbirtok feküdt. A járás 500 holdon felüli középbirtokainak együttes területe 8062 kat. holdra rúgott. A Gazdacímtár adatai szerint 96 olyan középbirtokos volt, akinek birtoka nem haladta meg az 500 kat. holdat. 119-re tehető a száz holdon felüli birtokosok száma, s ezek mintegy 60 185 kat. holdat tartottak birtokban. Ez a járás a megye egyik legnagyobb kiterjedésű járása volt, 140 523 kat. holdnyi területén 6541 gazdaság létezett, s átlag egy-egy gazdaságra 21,48 kat. hold jutott. Ha leszámítjuk a száz holdon felüli gazdaságok területét és birtokosok számát, akkor átlag egy-egy gazdaságra még mindig 12,50 kat. hold juthatott volna. A tiszai felső járás a megye legnagyobb kiterjedésű járása volt, csaknem teljes egészében a nagybirtokos övezethez tartozott. Csupán gazdaságpolitikai okokból csatolták hozzá a területrendezés során a redemptus övezetből Kunhegyes és Kunmadaras nagykiterjedésű határait az ősi pusztákkal és közlegelőkkel együtt, ahol a nagykun redemptus közbirtokosságok nagyarányú állattenyésztést honosítottak meg, mintegy 12 860 holdnyi területen. E két nagykun község határában szintén nem volt földesúri nagybirtok, s 500 holdon felüli középbirtok is csak kettő akadt Kunhegyes határában az összeírás idején. Ugyanakkor a járás többi községeiben: Abádszalókon egy 10 882 holdas grófi nagybirtokot, Dévaványán hét nagybirtokot, Kenderesen hat nagybirtokot, Tiszaderzsen két nagybirtokot és Tiszaszentimrén egy nagybirtokot írtak össze. Ez a 17 nagybirtok a járás területéből 38 863 holdat foglalt el. Az 500 holdon felüli középbirtokos kategóriában a járás 21 középbirtokosa 15 788 kat. holdat tartott birtokban. A 100 és 500 kat. hold közötti kategóriában 90 birtokosról ad számot a Gazdacímtár, s ezek 18 093 holddal rendelkeztek. A száz holdon felüli 128 birtokos mintegy 72 744 kat. hold földet tartott birtokban a járás 161 594 holdnyi területéből. Mivel a járás területén 7150 gazdaság volt, egy-egy gazdaságra 22,60 kat. hold juthatott volna, de ha leszámítjuk a 100 holdon felülieket, akkor itt is 12,65 kat. hold juthatott volna egy-egy gazdaságra. Ebben az esetben fel kellett volna osztani a kunmadarasi közlegelőt is. A tiszai közéjijárás területén még az előbbinél is élesebben láthatjuk a nagybirtok és az 500 holdon felüli középbirtok nyomasztó túlsúlyát. Itt a járás 113 925 kat. holdnyi területének közel kétharmada, 70 592 hold tar-