Századok – 1961

Tanulmányok - Kiss József: A tőkés agrárfejlődés foka és néhány vonása Szolnok megyében a millennium évtizedében (I. rész) 581

•586 KISS JÓZSEF Szolnok megyében Békés megyében 1890-ben 1900-ban 1890-ben 1900-ban 1. Mezőgazdaság, őstermelés 75,3% 70,9% 73,6% 69,0% 2. Az ipar, kereskedelem, közlekedés 14,1% 16,8% 14,9% 17,9% 3. Közszolgálat, szabad foglalkozási ágak 2,4% 2,9% 2,3% 2,8% 4. A véderőnél 0,2% 0,3% 0,4% 0,5% 5. Napszámosok, alkalmi munkások 3,0% 3,7% 4,4% 4,7% 6. Házi cselédek 2,1% 2,6% 2,1% 2,3% 7. Egyéb ismeretlen foglalkozásúak : 2,8% 2,8% 2,3% 2,8% Összesen 99,9% 100,0% 100,0% 100,0% létezett a megyében, s az itt alkalmazott bérmunkások száma csupán 1335 főre tehető. A szolnoki vasúti műhelyben 434, a megye négy táglagyárában 110, hét fűrészárugyárában 351, három nagyobb gőzmalmában 240 munkás dolgozott. Ezek között legnagyobb a szolnoki "„Hungária Gőzmalom RT", amely 1891-ben egymillió forintos alaptőkével (5000 részvény à 200 forint) kezdte működését, s a századforduló éveiben 750 lóerős triplex-géppel naponta 1600 q búzát dolgozott fel. Saját iparvágányai futottak a vasútállomáshoz, illetve a tiszai hajóállomáshoz.7 Öt kisebb ipari üzemben pedig összesen átlag 200 munkás dolgozott. A megye hat rendezett tanácsú városában és 47 községében az előbbieken kívül még 8874 ipari üzeni létezett, s az itt alkalmazott munkások létszáma mindössze 6213 főre rúgott. Az ipari üzemek közül 5811 üzem, az összes üzemeknek több mint 65%-a, segéd nélkül dolgozott. 1752 üzem 1 segéddel, 736 üzem 2 segéddel, 241 üzem 3 segéddel, 126 üzem 4 segéddel, 65 üzem 5 segéddel, 115 üzem 6—10 segéddel, 17 üzem 11 — 15 segéddel s csupán 9 üzem dolgoztatott átlag 16 — 20 segéddel.8 Amint ezekből az adatokból is kitűnik, 2—3 nagyobb ipari üzem kivételével a megye ipara csupán a helyi piac szükségleteit elégíthette ki rendkívül alacsony színvonalon, a nagyobb ipari üzemek pedig csaknem kizáróan a Tisza menti nagybirtokos övezetek agrártermékeit dolgozták fel. A jászkun területekről csupán a jászberényi borok jutottak el az ország különböző piacaira. A gabona-közraktári hálózat kiépítése csak a századforduló utáni években vált jelentősebb tényezővé. Mindezek ellenére már a tárgyalt időszakban is figyelmet érdemel a megye kereskedelmében a gabona-, az állat-, a bor- és a fakereskedelem, de az itf dolgozó 6 — 7000 alkalmazott nagy része egyáltalán nem sorolható a bérmunkásság, a munkásosztály soraiba. 7 Vő. a „Magyarország és Külföld" 1901. nov. 20-i számának közleményeit. Az ipari üzemekkel kapcsolatos adatok a Magyar Statisztikai Közlemények, Új sorozat, 12. és 64. köt. anyagaiban. 8 Az iparfejlődéssel kapcsolatban kiegészítő adatokat tartalmaz az egykorú helyi publicisztikai anyagon kívül Thirring Gusztáv : A magyar városok statisztikai, évkönyve. Bpest, 1912.