Századok – 1961
Tanulmányok - Kemény G. Gábor: Mocsáry Lajos nemzetiségi politikája és a szerbek (I. rész) 562
572 KEMÉNY G. GÁBOR részéről s törvényszerű, hogy Mocsáry Lajos a kiéleződött állampolitikai küzdelem magasra csapó nemzetiségpolitikai szenvedélyeinek egyik ütközőpontja lett a századvégen, amikor időnkint szinte reménytelennek tűnő körülmények között is liiven kitartott a „nemzetiségi egyenjogúság" gyakorlati politikája mellett. Amikor 1869 júniusában Miskolc város képviselőjeként visszatért az országgyűlésre, a nemzetiségi kérdés terén is változott viszonyokat talált. Időközben ugyanis nemcsak a nemzetiségi törvényjavaslat vitája s e befolyásolt vita közvetlen előzményei vertek éket az országgyűlés magyar és nemmagyar törvényhozói közé, hanem a fentiek következtében teljes erővel megindult a nemzetiségek elzárkózási folyamata is, az új nemzetiségi pártok keretében, bár az egykorú nagybecskereki szerb program még utal a magyar ellenzékkel való közös érdekekre, a kiegyezési rendszer elleni közös küzdelemre.30 Mindez azt bizonyítja, hogy az ötvenes évek végétől az 1868. évi nemzetiségi törvény országgyűlési vitájáig terjedő közeledési folyamat számottevő eredmény nélkül zajlott le. Az új törvény3 1 pedig, melynek végre nem hajtása miatt Babe? Vince, a korszak egyik vezető román nemzetiségi politikusa már az 1872. évi költségvetési vitában interpellál,32 olyan előzmények után jött létre, melyek magukban hordozzák a későbbi viszály csíráit. Ismeretes, liogy az ellenzéki nemzetiségi képviselők, a Deák Ferenc által a vita elején beterjesztett „külön indítvány", a „magyar politikai nemzet"-ről szóló későbbi első szakasz miatt, még a törvényjavaslat részletes vitája előtt tüntetően elhagyták az üléstermet, s a végzetes törvényt a nemzetiségi ellenzék távollétében hozzák meg.33 Az 1868: XLIV. t. c. mindenek előtt ezért nem lett s nem is lehetett a magyarországi népeket összekötő jogi-politikai kapoccsá, mert már létrejöttekor kiegyenlíthetetlen ellentmondás jellemezte. Az az ellentmondás, mely egyrészt a politikai nemzetről szóló mesterséges deáki államelv és a nemzetiségi ellenzék korábbi törvényjavaslatának a nemzetiségek történeti jogi személyiségéről vallott felfogása, másrészt az e törvényben biztosított kétségtelen egyéni kedvezmények s említett „kisebbségi törvényjavaslat" kollektív jogigénye között kezdettől fennállott. Elmondhatjuk, hogy a létrejött törvény 30 Az 1869. jan. 28-án hozott nagybecskereki szerb konferencia 4. pontja ui. kimondja: „A magyar korona országainak önállósága és alkotmányossága érdekében támogassák a magyar országgyűlés ellenzéki pártját, mely a delegáció és a közös minisztériumok megszüntetését kívánja . . ." Egykorú röpirat után közli: Kemény O. Gábor: Iratok a nemzetiségi kérdés történetéhez Magyarországon a dualizmus korában (a t ovábbiakban Iratok) I. 171. 1. 31 Az 1868. évi nemzetiségi törvény szövegét ld. 1865—68. évi Képv. Ir. VII. 184—189. 1., Iratok I. 162—167. 1. — Az 1868. dec. 6-án törvényerőre emelkedett de életbe soha nem lépő törvény az iskolai (17 — 19. §§-ok), közigazgatási (2 — 6, 20 — 25 §§-ok), egyházi és bírósági ügyviteli (14—16 ill. 7—12 §§-ok) valamint a nemzetiségek szabad társulási (egyletalapítási) jogainak (26. §) biztosítása terén kétségtelen egyéni kedvezményeket jelentett. Az Eötvös és Deák által benyújtott törvényjavaslattal szemben az ellenzéki nemzetiségi képviselők 1867. febr. 11-én aláírt javaslata (Törvényjavaslat az országos nemzetiségeknek ós nyelveknek Magyarországban leendő szabályozására és biztosítására, 1865 — 68. évi Képv. Ir. II. 261 — 264. 1.) a nemzetiségi törvény vitájában szereplő „kisebbségi törvényjavaslat" már bevezető szakaszaiban ezzel kiegyenlíthetetlen ellentétet mutat. A „kisebbségi javaslat" a magyar politikai nemzet közjogi elképzelésével szemben magyarországi nemzetekről („történeti országos népségek") beszól, s a nemzetiségek közigazgatási érdekeit a megyék nemzetiségek szerinti „kikerekítésével" kívánta biztosítani. 32 1871. dec. 10-én. Képv. Napló 1869 — 72. XIX. 4 — 5. 1. 33 1868. nov. 29-én. Képv. Napló 1865 — 68. XI. 175. 1.