Századok – 1961
Tanulmányok - Perjés Géza: A „metodizmus” és a Zrínyi–Montecuccoli-vita (I. rész) 507
520 PERJÉS GÉZA den erejét és befolyását latba vesse. Hosszas tárgyalások, alkudozások, tétova bizonytalankodás után végre 1672 májusában létrejön Hollandiával és a beavatkozást sürgető brandenburgi választóval a szövetség, mely kötelezi a szerződő feleket, hogy bizonyos számú haderőt állítsanak ki, egyenlőre még defenzív szándékkal. Az osztrák had parancsnokául kijelölt Montecuccoli, aki kezdettől fogva a fegyveres leszámolás mellett volt, azt javasolja, hogy ne támadjanak közvetlenül Franciaország ellen, hanem foglaljanak állást Frankfurt a. M. vidékén a Rajnánál, zárják el a folyót a francia szállítások elől, majd nyomuljanak elő Bonn és Maastricht irányába, egyesüljenek ott a holland és spanyol hadakkal, és ezen a módon vágják el a Hollandiában rekedt francia erők visszavonulását. Ugyanis a hollandiai támadás megtorpanása és az osztrák—brandenburgi fenyegetés miatt XIV. Lajos kénytelen volt erőit I átcsoportosítani, azonban még mindig tekintélyes erők maradtak Hollandiában. Ezeket kellett elvágni. Az osztrák és brandenburgi hadsereg egyesülése után hozzákezdenek Montecuccoli tervének végrehajtásához. Azonban időközben újra a békepárt kerekedik felül Bécsben, és Montecuccolinak parancsot küldenek: ,,A törést kerülje le és semmi olyat ne tegyen, ami azt előidézhetné", s mindezt titokban kell tartania. Montecuccoli számára ez az egész játék, melyben ugyan harciasnak kell mutatkoznia, de harcolnia nem szabad, felettébb visszataszító. Fegyverszünetet javasol: „Azonban ilyen jellemes politikára — írja Grossmann — a császári udvar nem volt rábírható. A Brandenburggal és Hollandiával kötött j szerződések. . . ezt nem engedték meg. A szerződésekben megállapított subsi- i diumok miatt legalábbis névlegesen hadat kellett viselniök. Ezért továbbra is J háborút kellett játszani, anélkül, hogy magát a háborút komolyan akarták | volna."21 így Montecuccoli nem tudta végrehajtani tervét, és röviddel azután kedvetlenül hagyja ott a hadsereget. ' A következő évben a háborús párt kerül fölénybe Bécsben. Erélyesebben akarják a háborút folytatni. Az előző évhez képest az esélyek rosszabbak, mivel a brandenburgi választó, részben az osztrák szövetségessel szerzett rossz tapasztalatok miatt, részben meg a XIV. Lajos által felkínált subsidiumért ' kilép a szövetségből. Montecuccoli terve lényegileg megegyezik az előző évivel: elérni az Alsó-Rajnát és ott egyesülve a spanyol és holland csapatokkal, elzárni a folyót. Francia részről Turenne kapja a feladatot, hogy védje a 1 Rajna vonalát, fedezze Elzászt és akadályozza meg a szövetségesek egyesülését. Ebből a két feladatból, illetve elgondolásból keletkezik a hadtörténetnek egyik legszebb manövrírozó hadjárata, melyben a kor két nagy hadvezére mérte össze idegerejét, stratégiai érzékét és tudását. Az adott körülmények között Montecuccolinak mindenképpen kerülnie kell a csatát, míg Türenne érdekei a csatát kívánják. Montecuccoli rendkívül ügyes húzásokkal kerüli el a Turenne által óhajtott és minden alkalommal felkínált döntő csatát. Először a Tauber menti Rothenburgnál csúszik ki ellenfele karmai közül, és eléri a Majnát. Itt Turenne újra elállja útját, azonban megint megtéveszti és eléri Hanaut. Innen Turenne hátsó összeköttetéseit fenyegető mozdulatot tesz, mire az visszavonul Philipsburg irányába. Ezzel megnyílt az út észak felé. Montecuccoli egyesül a spanyol és holland hadakkal és együttesen ostrom alá veszik Bonnt. Miután elfoglalták a várat, a franciák utánpótlása elől el van zárva a Rajna. Ezért kénytelenek Hollandiát, valamint 21 Grossmann : Raimund Montecuccoli, 417. és 427. 1.
