Századok – 1961
Tanulmányok - Székely György: A Dózsa-parasztháború ideológiájához 473
501 hivatkozik: hogy a lelkészek és szerzetesek minden felhatalmazás nélkül hirdették a kereszteshadat és osztogatták a kereszteket.10 4 A magyarországi parasztháború ideológiájának legradikálisabb formája Mészáros Lőrinc nevéhez fűződik. Mészáros felfogása rendkívül közel áll a cseh táborita papok és a német kiliasztikusok felfogásához. A kiliasztikus felfogás az isten ezeréves birodalmának eljövetelét hirdette, amelyen az osztálynélküli társadalmat értették. Ehhez a kiliasztikusok felfogása szerint a felkelőknek a feudális kizsákmányolók megsemmisítésével kell hozzájárulniok. Mészáros Lőrinc formailag a keresztes hadjáratra kapott felhatalmazásra hivatkozik, azonban a földi élet megjavítását is követelte konkrét terhek megsemmisítésével („jogtalan" pénzteber, vám) és a nemesek elleni harccal. Mészáros kiközösítéssel rendelt sújtani mindenkit, aki a keresztes hadba való beállástól valakit — akárcsak egy szóval is — el akar vonni. Ezzel Mészáros teljesen a keresztes felhatalmazás keretei közt maradt. Annak a levélnek alapján járt el, amelyben Bakócz Tamás érsek, pápai legátus még áprilisban meghirdette a keresztes hadat. Ebben — az erdélyi püspöknek mint helyettes legátusnak szóló variáns szerint — fontos szerepe volt az ellenállókkal szembeni felhatalmazásnak. A püspököt felhatalmazta, hogy alkalmazzon minden egyházi büntetést és rendszabályt, eleve elismerve ezeknek érvényét. Ezt a felhatalmazást mind maga a püspök, mind pedig alárendelt kiküldöttei alkalmazhatták az ellenkezőkkel, pártütőkkel szemben.10 5 Nagy szerep jutott tehát az alsóbb kiküldötteknek, főleg annak a határozatlanul megfogalmazott kritériumnak eldöntésében, ki pártütő, ki nem. S ennek különösen nagy jelentősége lett a had feloszlatása után: a felhatalmazás úri vagy népi értelmezésén igen sok múlt. Az érseki felhatalmazás alapján a kereszteshadat szervezőket a kiközö' sítés fegyvere támogatta mindenfelé. így olvashatjuk Éliás tolcsvai plébános, érseki megbízott (factor) 1514. május 19. előtt kelt levelében, hogy az általa a török ellen a népet összegyűjteni kiküldött Szűr Lőrinc saczai lakost (concivem) kiközösítés terhe mellett tisztes fogadtatásban részesítsék kisérőivel 1 együtt, élelemmel és szükségleti tárgyakkal ellássák.10 6 Tehát még a világi alsóbbrangú, paraszt hadszervezőket is védte a kiközösítés legális fegyvere. S e fegyvert a nép mellett kitartó egyháziak nem adták ki kezükből a szakítás . után sem. Ha Mészáros Lőrinc hivatkozott levele még az apát, anyát, feleséget, más rokont is kiközösíteni rendeli, ha a keresztes hadba lépéstől valakit el akarnának vonni, érthető a helyzet kiéleződésekor ennek antifeudális irányú kibővülése a kereszteshad prédikátorainak szemléletében. Ha ilyen szigor kisérte a harc érdekében a kérő szót, a rokoni féltést is, könnyű volt a kiközösítés alkalmazása a sokkal veszedelmesebb, a kereszteshadba állást erőszakkal gátolni akaró földesurak ellen. S ebben a helyzetben Mészáros tüzelte Dózsa Györgyöt a földbirtokosok és tisztjeik elleni bosszúra. Azzal vádolta a nemeseket, hogy nemcsak a gyülekező helyekről tiltják el a kereszteseket, hanem szolgai munkára akarják vetni őket. Itt tehát egyértelműen állást foglalt a feudális kizsákmányolás 104 „. . . per Sacerdotes et Monachos, quibus nulla fuit auctoritas eonciatara promulgandi et cruces distribuendi . . ." Franki : Adalékok ... 4. sz. 105 Bakócz és Mészáros levelére vö. Székely Gy. : A török hódítók elleni védelem ügye . . . 122—123. 1. 106 Franki : Adalékok ... 1. sz. oki. — Sacza, Abaúj megyében.
