Századok – 1961
Tanulmányok - Székely György: A Dózsa-parasztháború ideológiájához 473
498 SZÉKELY GYÖRGY kelni ez ellen az ország (regnum) ellen, ebben a fogalmazásban benne van, hogy a parasztság magát is az „ország" részének tekinti, a szokásos feudális értelmezéssel szemben. S odaértette természetesen a városiakat is, ezért nem értette a városiak magatartását — ez ország védelme helyett miért lerombolásának örülnek. Maga egész hűséggel védeni akarja ezt az országot, szögezte le eréllyel.92 Később a Sárospatakról író keresztes harcos is az egész ország (totum regnum) elleni cselekménynek tekintette a keresztesek bebörtönzését.9 3 A parasztfelkeléstől magát elhatároló polgárság is éppen az ország és a városok védelmének módjában mondott ellen a felkelők ilyen megnyilatkozásainak. A Bagolynak írt válaszban a kassai városi tanács azt hangoztatta, hogy másképpen kell az országot és a városokat megvédeni, mint Bagoly véli.9 4 Ez volt tehát az a kérdés, ahol meg lehetett állapítani, ki tart a néppel, ki az urakkal. Ha a kényszermozgósításnak a nemesekre nézve fenyegető, osztályukat felszámoló jellege volt, ez csak vonzóbbá tette a kereszteshadat a nép számára, így duzzadt fel haduk százakkal és ezrekkel. Pl. Nagytúron (Mezőtúr), ahol ugyancsak meghirdette Dózsa a bűnbocsánatot a kereszteshadba jelentkezőknek, több mint 800 ember jelentkezett, és vette fel a vörös keresztet. A Tiszántúlon csatlakozott hozzá egy csapattal a „dühöngésig rajongó" Ambrus dévaványai plébános, krakkói baccalaureus, aki azonosítható a krakkói tanuló Túrkevei Ambrussal, aki „minden tudományba be volt avatva". Ezt Dózsa magával vitte, jegyzőjévé tette. Eljutva Békésre, Dózsa ismét meghirdette a kereszt felvételét Bakócz Tamás érsek római felhatalmazása alapján. Ekkor nyert aktív szerepet Ambrus jegyző, hatalmat formálván a nép keresztessé szentelésére.9 5 A mozgósítás, még több ember besorozása ugyanakkor a parasztháborúkban szinte mindig és mindenütt felbukkanó paraszti haza-hazatérés, szétszóródás, megalkuvás ellensúlyozására is szolgált. Ezzel az eszközzel Dózsa újra feltöltötte megcsappanó seregét, amint arról Thuróczi alvajda leveléből értesülünk.9 6 A Dózsa-parasztháborúban ugyanúgy megtalálható az ideológia vallásos formája, mint az általában európai parasztháborúkban. A parasztháború 92 ,,. . . Insupor velim scire et intelligere, si vestre egregietates velint adiuvare regnum hune, an contra hunc regnum insurgere . . ." „Ideo magis conueniret, quod hy qui incolunt egregias ac libéras urbes ac c.iuitates, protegero hunc regnum conarentur, quam destructioni huius regni gaudere." ,,. . . cum omni fidelitate hunc regnum protegere volo." Franki : Adalékok ... 3.. sz. oki. 93 Franki : Adalékok ... 5. sz. oki. 94 „Aliter enim regnum et cmitates tutari et defendi debent, quam tu arbitraris." Franki : Adalékok ... 4. sz. oki. 95 ,,. . . parochus Ambrosius de Wanya cum una caterua. Et erat bacularius Ikrakouiensis et erat furibundus; attamen inbutus erat in omni scientia . . ." Szerémi : i. m. 59. 1.; ,,. . . venirent aeeipere Sanctam crucem, quem pater noster sanetissimus Thomas archiepiscopus de saneta ciuitate Roma portauit ad salutem nostram et ad coronam celestem aeeipere ... Et iste Ambrosius sacerdos et nótárius dedit authoritatem sibi consecrandi gentem ad sanctam crucem . . ." Uo. 59 — 60. 1. Vö. Kardos T. : A magyarországi humanizmus . . . 379 — 380. 1. 96 „feruntur quoque non pauci ex ipsis fugitive hincinde dispargi, quam vis Georgius Zekcl ductor ipsorum semper instet loco talium plures vi compellere." Székely Oklevéltár V. 927. sz. — Keserűen panaszolta 1525-ben Florian Geyer is a felkelő paraszttömegek állhatatlanságát és fegyelmezetlenségét. Th. Müller— Wolfer ismertetése F. Sommer : Die Sendung Thomas Münzers c. munkájáról (Zeitschrift f. Schweiz. Gesch. 1950. Nr. 2) 314. 1.
