Századok – 1961
Közlemények - Szinai Miklós lásd Karsai Elek - R. Várkonyi Ágnes: Adalékok a függetlenségi párt történetéhez 339
ADALÉKOK A FÜGGETLENSÉGI PÁRT TÖRTÉNETÉHEZ 34 L Kossuth Ferenc már egy évtizede viselte a nagy Függetlenségi Párt elnöki tisztét, amikor mint az ellenzéki koalíció vezére, apjának nevét hangoztatva elfoglalta a koalíciós kormányban a kereskedelmi miniszteri széket. „Míg apám élt, a párt elveket hirdetett. Most, hogy ő nincs többé,-eljött az ideje annak, hogy a párt megkísérelje ezeket az elveket megvalósítani",8 mondotta, de teljesen tudatában volt annak, hogy éppen a sokat hangoztatott elveket adta fel pártja nevében, amikor kormányt vállalt. Világosan látta, hogy veszélyes és kiszámíthatatlan nehézségekkel terhes ez a politika, de a buktatókon, úgy vélte, átsegíti határtalan népszerűsége, amely —mint írja — „szegény atyánkét is túlhaladja".9 Mocsáry is főleg a Kossuth név varázsában látja az apa útjáról messze tért fiú politikájának időleges sikerét: „Fődolog — írja — Kossuth Ferencet leleplezni, míg ez a buta bálványozás tart, az eszmezavart eloszlatni nem lehet."1 0 De „Kegyelmes Francz von Kossuth"-ról még Ady keserű szavai is visszapattantak.1 1 Ha azonban számbavesszük az ellentétes kortársi véleményeket, a legendákat és pletykákat, a szemrehányások zuhatagait és a lelkes ünneplések áradatát, amely éveken át hol forróvá, hol jegessé tette körülötte a légkört, azt a mindenképpen lázas állapotot, ahogyan a nemzet egésze személyére reagált, akkor sikerének okát, bálványozást és támadást egyaránt kiváltó szereplésére a magyarázatot mélyebben kell keresnünk, mint a Kossuth név s a függetlenségi jelszavak varázsában.12 Politikai pályafutása ismeretes, de azt, hogy irányát reális célok vagy véletlen körülmények határozták meg, még közvetlen környezete sem tudta. Azt írják róla, hogy tétova, békességre vágyó ember volt, szereplése nem több az idegenből idetévedt ember vergődésénél. Beszédei, újságcikkei sem mutatnak mást, mint azt, hogy szívesen és otthonosan bánik a hazai szókincs hatásos fordulataival, s mert a frázisok mögött alig van monadnivaló, elfogadottá vált, hogy Kossuth Ferencnek nincs konkrét és átgondolt politikai koncepciója. Annál meglepőbbek tehát minisztersége idején öccséhez írott levelei. A kereskedelemügyi miniszter nemcsak a nagyobb politikai eseményekről, azokban vitt szerepéről számol be, hanem aprólékos gonddal ír a királyi kihallgatásokról, amelyeket annakidején az egész Monarchia feszülten figyelt, de Ferencz József és Kossuth Ferenc beszélgetéseiből a szenzációra éhes sajtó, a megzavart Függetlenségi Párt vagy Ferenc Ferdinánd jólértesült kabinetje sem tudott meg néhány amúgy is köztudomású tényen vagy semmitmondó közhelyen kívül egyebet, s a közvélemény csupán találgathatta, hogy mi lesz abból, „ha egy Kossuth a Habsburgokkal szűrte össze a levet".13 Az írások viszont részletesen tájékoztatnak arról, hogy Kossuth Ferenc határozott célokkal és elgondolásokkal foglalta el a koalíciós kormányban a miniszteri 8 Gönczöl (Ambrus Zoltán): A koalíció életrajza. Bpest. 1910. 101. 1. 9 Kossuth Ferenc levele Kossuth Lajos Tódorhoz, 1905. okt. 11. 10 Mocsáry Lajos levele Mezei Ernőhöz. Andornak, 1807. nov. 18. Mocsáry Lajos válogatott írásai. 581—582. 1. 11 Ady Endre: Köszvény-ország márciusa. Budapesti Napló, 1907. márc. 15. sz. 12 Kossuth Ferenc hiteles portréjával adós történetírásunk. Az elfogult írások mellett (Hentaller Lajos—Szatmári Mór: Kossuth Ferenc harminc parlamenti beszéde. Bpest. 1906; Szatmári Mór: Húsz esztendő parlamenti viharai. Bpest. 1928; Krúdy Gyula: Magyar sasfiók. Bpest. 1942) a reálisabb rajzok (Gratz Gusztáv: A dualizmus kora. Bpest. 1934. I. k. 327—329. 1. Jászi Oszkár: Kossuth Ferenc, Huszadik Század, 1914, 793. 1.) pszichologizálásba vesznek, konkrét politikai elgondolásairól nem beszélnek. 13 Ady: Éljen a vármegye. Budapesti Napló 1907, 299. sz. Közli: .Jóslások Magyarországról (Szerkesztette és bevezetéssel ellátta Féja Géza.) Bpest. é. n. 106—108. 1.
