Századok – 1961
Tanulmányok - Wittman Tibor: A flamand posztóipar tőkés lehetőségei a manufaktúra-korszak küszöbén 236
A FLAMAND POSZTŐIPAK, TŐKÉS LEHETŐSÉGEI 257 városok között, mégpedig kötelező erővel. így pl. Valenciennes magistratusa a Hanza rendeletére hivatkozva szállt szembe azzal a gyakorlattal, hogy a városban csak egy évig tartott az inasság.118 A földesúri fennhatóság szerepe is felemás volt, mivel a földesúrnak csak egy bizonyos mértékig érdeke a helyi ipar fejlődése. Armentièresb^n a többi posztós helységekhez képest is rendkívül erős és aktív volt a fü desúri beavatkozás az ipar kérdéseibe. A XVI. század első felében ennek csak előnyeit élvezte a város. A nagy és hirtelen fellendülés nem tart tovább a század közepénél. 1551—52-ben már nehézségei vannak a posztóiparnak, majd jön az eretneküldözés, forradalom, 1580-ban már csak 7690 darab posztó készült.11 9 Ekkor már lényegesen lecsökkentek a külső piaci lehetőségek Armentières posztóipara számára. Ezeket a korábbi időben is nagy fáradsággal kellett keresnie a városnak. Hondschoote-tal ellentétben Armentières kapcsolatai Bergues-gel nem voltak barátságtalanok, ott külön halle-t tartott fenn. Ennél sokkal jelentősebb volt anversi vásárcsarnoka, .melyen piaci forgalmának legnagyobb része lebonyolódott. E halle költségvetése mutatja, hogy Armentières kereskedelmi haszna nem lehetett jelentős. Az 1550 március és 1553 február közti költségvetés deficites: 3720 livre kiadással csak 3661 livre bevétel áll szemben. E különbség növekszik az 1573. február 9. és 1577. február 8. közti költségvetésben: bevétel 898 livre, a kiadás 1498 livre.120 A város drapierjei részt vettek Ypres, Thourout, Messines, Courtrai és más helyek vásárain is.121 Az eladó és bevásárló drapier-k tevékenységét nem irányíthatták szabadon a piac és a vállalkozás lehetőségei. Szigorú megszabások, a város ordonnance-ai korlátozták azt. Az említett flamand városokban és természetesen Anversben és Bruges-ben csakis a halle-okban megengedett a kereskedés, ezeken kívüli boltokban a drapier-k nem árusíthatnak.123 A város két idegenben levő halle-jában a dTapicr-k, kereskedők, facteur-ök halle-pénzt fizettek, az itt eladott posztó árának egy részét a halle bérére és a két esküdt fizetésére fordították.123 A két megbízott esküdt kötelessége a halle megnyitása és az árusok ellenőrzése volt, akik engedelmességgel tartoztak nekik.124 A drapier-k más városok drapierjeinek rovására nem csalogathatják a vevőket.125 A festett posztó eladásában is korlátozva vannak.12 6 A gyapjúbeszerzést is szigorú korlátokkal vették körül, nehogy üzleteléssé válhassék. A külső lehetőségek szűkítése volt az a rendelkezés, hogy a város drapier-jei csak Bruges, Anvers és Bergues ,,estaple"-jain vásárolhatták be a bálagyapjút. E helyeken rokonok és ismerősök számára csak 12 gros haszonkulccsal lehetett beszerezniük gyapjút.127 A parasztok is csak két échevin és a felügyelők együttes engedélyével adhattak el gyapjúszálakat a városban.12 8 Sem a parasztok, sem a drapier-k nem adhattak át vagy el a városon ne J? Vercauteren : Note sur la survivance de la Hanse des XVII. villes du XV. au XVII. siècle. Revue Belge. 1950. 1086. 1. 119 Mme Dion-Knockaert : La draperie d'Armentières... I. 3. A, B. 120 H. de Sagher : Recueil de documents ... 1/1. N. 118., 119. (409—430. 1.) 121 Uo. N. 38. art. 148. 1518-ból. 122 Uo. N. Э8. art. 145—146—147. 123 Uo. N. 38. art. 151—152. 124 Uo. N. 38. art. 148—149—150, 153. 126 Uo. N. 38. art. 156. 126 Uo. N. 38. art. 134—135—136. 127 Uo. N. 42. art. 15—16, 1532-bôl. 128 Uo. N. 42. art. 13. 3 Századok 1961/2-3.
