Századok – 1961
Tanulmányok - Wittman Tibor: A flamand posztóipar tőkés lehetőségei a manufaktúra-korszak küszöbén 236
A FLAMAND POSZTŐIPAK, TŐKÉS LEHETŐSÉGEI 249 Jól tükrözi ezt a beállt helyzetet a Poperinge és Ypres közötti 1373-as pereskedés és vita, melyben különösen feltűnik Poperinge magabiztos állásfoglalása, elszántsága jogainak védelmére. Legfőbb támaszát a fejedelemben látja, akit többször Flandria legfőbb hatalmának nevez. Szerinte Ypres mindig csak a zavaros'időkben merte kétségbe vonni a kisvárosok iparfenntartó jogát, melynek megőrzése egész Flandria érd 'ke. Hagyják a városokat? posztót gyártani és eladni. Ne kényszerítsék munkásaikat külföldre menekülésre. Poperinge nem akarja hamisítani Ypres posztóit, amint az állítja. A ,,három város" döntőbíráskodása az erőszakon alapul, míg Poperingeé a közjogon és természetjogon. Különben is a fejedelmi hatalom ellen felkelt „rebellisek" nem lehetnek döntőbírók, Ypres is felségsértés bűnében volt, amikor meghozta intézkedéseit Poperinge ellen. Az a tény pedig, hogy Poperinge és Roulers a Lys-vidékihez hasonló vastag posztót („ghesmoutte draperie") kezdte készíteni, azzal függ össze, hogy a száraz posztót nem vásárolták.68 Ez az öntudatos hang egy olyan vidéki posztócentrum válasza, mely élénk összeköttetésben áll az áruját megbecsülő külföldi piaccal.6 9 Már ebben az időben megindult a külső piacokért folyó harc a flamand nagyvárosok és a vidéki posztóipar között. Ez utóbbinak a termékei sokszor keresettebbek voltak külföldön, mint a nagyvárosokéi. Л ghistelles-i export jelentőségére mi sem jelleim őbb, mint hogy Bruges utánozta a helység posztóit, és az ő márkája, neve alatt adta el külföldre. Az ellentétes eset, amikor kisebb hely a nagyobbnak a pecsétjével viszi ki áruját, legalábbis a termelési színvonal azonosságáról tanúskodik. Főleg a falvak nem vetették meg a hamisítást, és éltek a csempészet lehetőségeivel. A Lille körzetében levő Bousbecques falu Wervicq pecsétjét utánozta, csempészve vitte ki áruit külföldre.70 Az Yprestől délre, a Lys mentén'levő helységek posztótermelési lehetőségei sok tekintetben nagyobbak voltak, helyzetük előnyösebb a többi flandriai posztóipari körzethez képest. Ezt mindenekelőtt a természeti-földrajzi adottságok magyarázzák: a Lys-folyó által nyújtott kedvező feltételek a gyapjúfeldolgozáshoz, a tengerpart közelsége. Említettük a szabadparaszti társadalmi háttér jelentőségét. Fontos körülmény továbbá, hogy a közeli Lille maga Í£ gyártott új posztót, nieuwe draperie-t, ugyanakkor itt volt a Chambre des Comptes, a központi hatalom egyik legfontosabb szerve, mely éppen a gazdasági ügyekben volt hivatva legmagasabb fokon dönteni. Leglényegesebb tényező azonban magának Ypres-nek gyors hanyatlása, gyengülése volt, amely sok lehetőséget tartogatott vidéki ellenfelei számára, kikkel szemben a nagyváros nem tudott olyan gazdasági tartalékokat felvonultatni, mint Bruges és Gand. A XV. században Ypres már lemondott a nyílt erőszakról, és jogi úton igyekezett érvényesíteni kapott vagy vélt előjogait. Igen tanulságos az a több mint évszázados torzsalkodás, mely főleg 1428 óta Ypres és környékének békéjét megrontotta. 1428-ban kapta meg a város Jó Fülöp burgundi hercegtől azt a privilégiumot, mely részben megerősíti, részben kiszélesíti az eddigi élvezett jogokat. Az oklevél szerint a környékbeli helységek parasztjai, lakói angol és skót gyapjúval posztószövésbe kezdtek saját elhatározásukból (,,à leur simple 68 Espinas—Pirenne : Recueil de documents... 3. köt. N. 649. (169—222. 1.). Ypres az érvekre alig tud érdemben válaszolni, illetve hatalmi álláspontot foglal el. 89 Poperinge hatósága éppen 1350-ben kötött nagyobb kereskedelmi egyezményt a német kereskedőkkel. Uo. 3. köt. N. 646. 70 H. Sagher : Recueil de documents... II/l. 649—650. 1.
