Századok – 1961
Tanulmányok - Wittman Tibor: A flamand posztóipar tőkés lehetőségei a manufaktúra-korszak küszöbén 236
246 WITTMAN TIBOlt gyapjúimport növekedett, a XVI. század közepén Bruges-ben már ezzel dolgoztak, 1542-ben egy posztómanufaktúra alapításáról tudunk a városban.52 Tudunk spanyol kereskedó'ről is, aki 2 Armentièresbeli takácsot hozatott Bru -gesbe, helyiséget, gyapjút, pénzt adott nekik 200 posztó elkészítése fejében (évenként).53 Sőt 1544-ben még arra is kísérlet történt, hogy Bruges iparosai számára mozgásszabadságot biztosítsanak. Ezenkívül itt és Ypresben nyersselyemmel is próbálkoztak. A luxusipar általában a nagyvárosokban maradt.54 Mindez azonban nem segített a drágán termelő városi posztóiparon. Maradt az egyedül célravezetőnek látszó megoldás: a e éhdu > r b t to z A sok fokozása befelé és a privilégiumok érvényesíté sekifelé. Ez utóbTuval összefüggesforra-elei:k(*5ffunk gondolatmenetünk egyik leglenyegesebb mozzanatához. A három flamand nagyváros akkor már nem a külföldi konkurrenst, az angol posztóipart tartotta legfőbb ellenségének. Bruges pl. 1501-től kezdve beengedte az angol árukat, hogy elhódítsa azokat Anverstől.55 De ugyanakkor a többi vá: rossal együtt folytatta a kíméletlen harcot, még jobban mint valaha, a virágzásának csúcspontjára éppen ekkor érkező kisvárosi és falusi posztóipar ellen ! A nagy flamand kommunák e „draperie rurale"-ban látták iparuk hanyatlásának legfőbb okát, ami bizonyos közvetett értelemben meg is felel a valóságnak. De ennél sokkal többet, potenciálisan a jövő útját is képviselte ez az új életképes posztóipar. Ezért kell harcát a hanyatló és védekezésbe szorult nagyvárosi iparral nagy vonásokban áttekinteni. 2. „Draperie rurale" és a ,,nouvelle draperie" előretörése Mindenekelőtt a Pirenne és mások által használt „draperie rurale" kifejezést kell némi korrekció alá venni. Nem azért, mert a falusi ipar mellett a kisebb városokban is virágzott a kiváltságos városokétól többé-kevésbé elütő posztókészítés, hanem mivel ide kell számítani olyan helyeket is, melyeknek ipara elüt a falusi típustól. Inkább a „vidéki" jelző látszik alkalmasnak annak a komplex fejlődési folymatnak az elnevezésére, amely a flamand nagyvárosokon kívül a posztóiparban végbement. A legújabb kutatások ennek 3 altípusát különböztetik meg: 1. azon kisvárosok ipara, melyek átmenetet, középutat képeznek e szempontból a régi tradicionális és az új draperie között (Dixmude, Bailleul, Poperinge, Bergues-Saint-Winoc). 2. A Lys folyómenti posztógyártás (Leysche lakene), melyhez 3 kisváros tartozik: Wervick, Warneton, Comines, ezekhez vehető még Menin, Halluin (a Lys felső folyásánál Hülst, Harlebeke, Grammont, Deynze stb.). Ezek 1428-ig harcoltak Ypres preponderanciája ellen, majd Ypres-vel összefogva a falusi ipar ellen. 3. A tulajdonképpeni falusi ipar, melynek legfejlettebb képviselője Dél-Flandriában Hondschoote. E területen legtipikusabb az Ypres és a Lys közötti falvak: Kémmel, Loker, Dranauter, Neuve-Église (Nieuwkerke) stb.56 Ha a draperie rurale földrajzi elhelyezke-52 O. Delepierre : Renseignements sur la fabrication (les draps à Bruges, depuis le XVI. siècle jusqu'au XVIII. Bruges. 1841. 4. 1. Histeire de Bruges (név nélkül). Bruges. 1850. 175—176. 1. \ 63 Gilliodts van Severen : Cartulaire du consulat d'Espagne. I. 296., 305. skk. 1. 54 K. Engelbeen : Flämische Wirtschaftsgeschichte 42. 1. Чистозвонов: Гентское восстание 38. 1. 55 H. Pirenne: Une crise industrielle... 498. 1. 56 H. Sagher : Recueil de documents... II/1. Préface. La draperie dans la Flandre française. I. 54., II. 832—891. 1.
