Századok – 1961
Tanulmányok - Wittman Tibor: A flamand posztóipar tőkés lehetőségei a manufaktúra-korszak küszöbén 236
244 WITTMAN TIBOlt tájékoztatnak: egy 1443-as megállapítás szerint a régi 5000-ről 150-re csökkent, Ypres városának 1485-ös felterjesztése már arról beszél, hogy az egykori 3000 szövőszék helyében csak 16 — 20 van, a házak nagyrésze üresen maradt az eltávozó munkások után, ami ha túlzás is, a lényeget kifejezi. Az 1502-es Grand Conseil-ítélet szerint a 3—4000 szövőszékből 400 van meg.4 1 A városi nincstelen plebejus elemek kiszakadó tömegei növelték a falusi kisajátítottak kategóriáját, ezzel együtt a vagabondok, koldusok, „banditák" stb. széles skáláját hozták létre. A XVI. század elejétől a koldusságot, yagabondage-t büntették, Brugesben, Gandban dologházakat létesítettek, egymásután láttak napvilágot a tilalmi törvények.42 Ámde ellentétben Angliával, ahol akkortájt a „véres törvények" már a manufaktúrák fegyelmébe kezdték a paupereket belekorbácsolni, Flandriában erről nem volt szó. Itt is voltak széles kisajátított tömegek, azaz potenciális munkaerő, de a városokban nincs vállalkozás, pénztőke, amely a munkaerő megvásárlására irányulhatna. Hogy e körülmény történelmi összefüggései érthetőek legyenek, szükséges rámutatni azokra a tényezőkre, amelyek még az új, atlanti világpiac XVI. századi hirtelen kitágulását megelőző évtizedekben a flamand városi posztóipar lehanyatlását — az érintett belső okokon túlmenően — teljessé tették. 1. Különösen mivel a burgundi hercegek a francia királlyal szemben kénytelenek voltak engedményeket tenni Angliának, az angol posztó elárasztotta a flamand piacot is, főleg Anvers-en keresztül, mely várost a XV. század végén a Habsburgok kedvezményekkel láttak el, Bruges és Gand ellensúlyozására. Ugyanakkor az angol gyapjúimport lehetőségei erősen megcsappantak, a városi céhek nyersanyaghiányban szenvedtek. Ez is oka volt annak, hogy sok kézművest nem tudtak foglalkoztatni.43 Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy az angol posztó mellett az éppen Anvers révén megerősödő brabanti textilipar is konkurreneiát kezdett jelenteni a flandriai draperie számára. Az itteni gyapjúkereslet is növelte a posztóipar nyersanyagának az árát. 2. A Habsburg Miksa ellen folytatott háborúk tönkretették Brugest, Gandot, ugyanakkor Miksa a bruges-iek fogságából való kiszabadulása után eltiltotta az idegen kereskedőket Brugesből, áttelepítette őket Anversbe. Szép Fülöp protekcionista intézkedései már nem használtak, az idegen kereskedők elkerülték Brugest.4 4 A Hanza hanyatlása, Brugesből való eltávozása nagymértékben járult hozzá „Észak Velencéje" fényének megkopásához. A germán és román piacok közötti közvetítés megszűnt.4 5 3. E főleg Bruges-t érintő folyamatot meggyorsította a tengeri kikötőül szolgáló Zwin-öböl elhomokosodása. A két kikötőhely, Damme és Écluse (Sluis) a XVI. századra teljesen lehanyatlott. Bruges a század elejétől kezdve nagy anyagi áldozatokat hozott a Zwin hajózhatóvá tételére, mintegy 77 232 41 H. Sagher : Recueil de documents relatifs à l'histoire de l'industrie drapière en Flandre. II. rész, 2. köt. 1951. Bruxelles. 19., 74., 79. 1. 42 F. Kalken : Histoire de la Belgique et de son expansion coloniale. Bruxelles. 1954. 278. 1. E. Poullet : Histoire politique interne de la Belgique. Louvain. 1879. 578. 1. G. Jouret : Histoire économique de la Belgique. II. Möns. 1939. 104. 1. 43 H. Pirenne : Une crise industrielle, 494—497. 1. 44 H. van Werveke : Bruges et Anvers, 52—53. 1. Michel Mollat : Bruges ou Anvers? Revue du Nord XXXVI. 1954. 165—167. 1. 45 Gilliodts van Severen : Les relations de la Hanse teutonique avec la ville de Bruges au commencement du XVI. siècle. Bull. Commission Roy. Hist., série 4., tome 7. 188Ö. 177—282. 1. A hanyatlásról Beaucourt de N„ L. Guicciardini és Marchantius leírásai.
