Századok – 1961
Történeti irodalom - Budapest munkásmozgalma 1919–1945. Bibliográfia (Ism. Niederhauser Emil) 203
182 TÖRTÉNETI IRODALOM 204 A II. kötet a községi és országos képviselőválasztásokkal kapcsolatos munkásmegmozdulások anyagát, majd a különböző szakszervezetek történetére vonatkozó címszavakat ismerteti. Minthogy a sztrájkmozgalmak többnyire egyes szakszervezetek keretén belül zajlottak le, ez a fejezet tartalmazza a sztrájkokra vonatkozó címszavak zömét. Két rövid fejezet adja közre a munkásszövetkezetekre és a munkásjóléti intézményekre vonatkozó anyagot. Igen érdekes a munkások kulturális életére vonatkozó fejezet, amely a munkások kultúregyesületeit, az itt folyó politikai és ismeretterjesztő oktatást, az irodalmi előadásokat, a munkáskönyvtárak ügyét, a műkedvelő színjátszást és zenei életet, valamint a munkások képzőművészeti tevékenységét és végül a munkássportot ismerteti. Ezt a kötetet a korszak munkásmozgalmára vonatkozó szépirodalmi alkotások és a gyűjtés során előkerült képanyag jegyzéke zárja le. A III. kötetet gyakorlati megfontolások hívták életre. Igen sokszor érdeklődnek ugyanis egy-egy kerület munkásmozgalmi eseményei iránt. Ezért ez a kötet a mai kerületbeosztást követve tartalmazza azt az anyagot, amely lokalizálható volt, függetlenül attól, hogy tárgyánál fogva az első két kötet valamelyik fejezetébe is beletartoznék. Az ebből adódó természetszerű kettősségen a kötet összeállítói a III. kötet végén közölt mutatókkal óhajtottak segíteni. Itt megtalálhatjuk először is a feldolgozott sajtótermékek jegyzékét, valamint egy névmutatót, amelyben megkülönböztették a szerzőket és a szereplő személyeket, az előbbiek vezetéknevét nagybetűkkel, az utóbbiakét rendes gépeléssel feltüntotve. A tárgymutató megismétli az egyes fejezetcímeket és az egyes tételek sorszámára utalva közli azoknak a címszavaknak a jegyzékét is, amelyek más fejezetbe kerültek, de az illető fejezetre vonatkozólag is tartalmaznak anyagot. A fő fejezetek címszavain túlmenően még a „békemozgalom", „községpolitika" és „nőkérdés-mozgalom" címszavakat is felvették. Az a tény azonban, hogy az egyes fő fejezeteken belül még külön tárgymutatót is adtak az általános tematikának megfelelően, inkább áttekinthetetlenebbé tette az anyagot. A III. kötet kerületenkint elosztott anyagának jelentős része ugyan bekerült ebbe a tárgymutatóba, de mégsem az egész, így a tárgymutató liasználata nem teszi feleslegessé egy-egy téma anyagának összeállításánál a III. kötet teljes átnézését. A tárgymutatónál jóval használhatóbb a helymutató, amely kerületenkint a kerületen belül előforduló fontosabb városrészek, ill. utcák anyagára utal, az ehhez csatlakozó következő mutató pedig egyes intézmények és üzemek anyagára az intézmények betűrendjében. A legtöbb címszót az összeállítók tárgyi annotációkkal egészítették ki. Ezek az annotációk rendkívül hasznosak és nagyban emelik a bibliográfia értékét, mert együttvéve nem száraz címjegyzékké, hanem — mondhatni — izgalmas olvasmánnyá teszik. 58 tábla, amely korabeli röplapok, május 1-i emléklapok stb. reprodukciója, ugyancsak színesebbé teszi a kötetet, újabb adatokat hoz a korabeli munkásmozgalomra vonatkozólag. A három kötet nemcsak a korabeli budapesti munkásmozgalom történetével foglalkozó kutatók számára jelent nélkülözhetetlen segédeszközt, hanem igen hasznos, érdekfeszítő olvasmánya lehet mindenkinek, akit fővárosunk harcos és haladó múltjának hagyományai érdekelnek. A kötetnek nyilván szóleskörű kelendősége volna, ezért igen sajnálatosnak kell mondanunk, hogv nem nyomtatásban, hanem csak sokszorosításban jelent meg (bár az adott műfaji keretek között technikai szempontból a sokszorosítás kifogástalannak mondható) és csak 270 példányban. Kívánatos volna, hogy az ilyen jellegű bibliográfiai összeállítások nagyobb példányszámban jelenjenek meg, mert jelenlegi formájukban csak kevés helyre jutnak el és így nem tudnak megfelelni rendeltetésüknek. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapesti Gyűjteményének munkatársai ezért a munkájukért minden dicséretet és elismerést megérdemelnek. NIEDERHAUSEH EMIL
