Századok – 1961
Történeti irodalom - Dokumenty k baníckemu povstaniu na Slovensku (1525–1526) (Ism. Heckenast Gusztáv) 184
182 TÖRTÉNETI IRODALOM 184 örömmel fogadták a munka megjelenését és azt vallották, hogy elfogadják Marx tanait. Igen tanulságos ebből a szempontból N. I. Ziber állásfoglalása, amellyel a szerző elég részletesen foglalkozik. Ziber (1844—1888) az 1870—1880-as évek kitűnő orosz közgazdásza volt, az egyetlen, aki számos lényeges kérdésben felismerte Marx tanításának jelentőségét. De ő is csak a közgazdászt látta meg Marxban, s még ezen a téren is inkább azt hangsúlyozta, mennyiben folytatja Marx a klasszikus angol közgazdaságtant, és nem azt, mennyiben különbözik tőle gyökeresen. Az ősközösség történetéről írt munkájával Ziber a narodnyik elmélet alapjait ingatta meg, tisztában volt azzal, hogy Oroszországban is elkerülhetetlen a kapitalizmus, s majd ezt váltja fel a szocializmus. De ennek módját már nem látta világosan, mert ő sem ismerte fel Marx munkájának forradalmi lényegét. A materialista dialektikát erőszakolt sémának tartotta, nem ismerte fel, hogy ez ,,A tőke" lényege. Elméleti munkásságában Marx követője és a szocializmus híve volt, de gyakorlati közéleti tevékenységében nem jutott túl a polgári liberalizmuson. Az utolsó fejezetekben Reuel azt bizonyítja, milyen nagy hatással volt „A tőke" I. kötete a narodnyikok forradalmi nemzedékére, hogyan nyilatkozott az illegális és emigráns narodnyik sajtó a munkáról; azután Marx halálának oroszországi és emigrációs visszhangját mutatja be a sz rző, hogy végül a П. kötet orosz fordításának történetével zárja le fejtegetéseit. A fordítás ismét Danyielszon munkája volt. Az 1886-ban megjelent kötet már távolról sem gyakorolt olyan hatást, mint az első, mert témája nem állt oly közel az orosz gazdasági élet mindennapi problémáihoz. A nagy sajtóvisszhang helyett inkább az az elhallgatás jutott osztályrészéül, amelyet a német kiadással kapcsolatban már Engels is megállapított. ,,A munka felszabadítása" csoportjának és pétervári és moszkvai szocialista köröknek a megalakulásával az 1880-as évek derekán a tudományos szocializmus oroszországi elterjedésének új fejezete nyílik meg. Reuel munkája ezt a fejlődési szakaszt már nem érinti. Az addig megtett útról sok érdekes részletet tudunk meg könyvéből. Bár a munka második' részének egyes fejezetei is inkább egymástól függetlenül álló, részletadatokat közlő vázlatok (s néha túlságosan is elvesznek a részletekben), mégis valamelyes képet adnak a fejlődés menetéről s a figyelmes olvasó azt a meggyőződést szűrheti le az egész könyvből, hogy a tudományos szocializmus oroszországi térhódítása az egész társadalmi fejlődés logikus következménye volt. NIEDERHAUSER EMIL DOKÜMENTY К BANÍCKEMU POVSTANIU NA SLOVENSKU (1525—1526) Na vydanie pripravil Peter Ratkos (Bratislava, Vydavatel'stvo Slovenskej akadémie vied. 1957. 560 1. Slovensky historicky archív. Zväzok I.) DOKUMENTUMOK A SZLOVÁKIAI BÁNYÁSZFELKELÉSHEZ (1525-1526) A magyarországi osztályharcok történetének egyik kiemelkedő fejezete az 1525 — 1526. évi bányászmozgalom. Á Garam-menti bányavárosok bányászainak, kohómunkásainak és a hozzájuk csatlakozott napszámosoknak a felkelése volt az első nagyobbszabású fegyveres munkásfelkelés Magyarországon. Jelentőségét még fokozza az a látszólag véletlen mozzanat is, hogy időben egybeesett a nagy német parasztháborúval. Peter Ratkos kiadványa tehát a középkori magyar és szlovák történet esetleg nemzetközi távlatokban is nagyhorderejű eseménysorának forrásait teszi közzé. Olyan források ezek, amelyek jelentős részükben már a burzsoá történetírók előtt sem voltak ismeretlenek, társadalomtörténeti jelentőségüket azonban csak az osztályharcok történetének feltárására tudatosan törekvő magyar és szlovák marxista történetírás ismerte fel. A besztercebányai bányászfelkelés történetének első, forráskutatáson alapuló önálló feldolgozását a régebbi irodalom és a budapesti Országos Levéltárban őrzött oklevélanyag alapján 1952-ben tettem közzé a Századokban (364 — 396. 1.). Hamarosan követte ezt Peter Rat ko; két részlettanulmánya: Predohra baníckeho povstania v na;,ich banskych mestách v rokoch 1525—1526 (Az 1525 —1526. évi bányászfelkelés előjátéka bányavárosainkban) és Banícke povstanie Í525—1526 areformacná ideológia naSlovensku
