Századok – 1961

A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Kammari; M. D.: V. I. Lenin a nemzeti fejlődés alapvető törvényszerűségeiről 154

A SZOVJETUNIÓ ÉS A NÉPI DEMOKRÁCIÁK TÖRTÉNÉSZFRONTJA V. I. LENIN A NEMZETI FEJLŐDÉS ALAPVETŐ TÖRVÉNYSZERŰSÉGEIRŐL Korunkban V. I. Leninnek nemcsak a világtörténet általános menetére, a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom fejlődésének útjára, hanem a nemzeti viszonyoknak a kapitalizmus és a szocializmus alapján történő fejlődésim netére vonatkozó zseniális előrelátásai is nagyszerű igazolást nyernek. E jóslatok elméleti alapjait a marxizmus elméletének fejlődése, az imperializmus és a proletárforradalom korszakába lépett kapitalizmus fejlődéstörvényeinek mély analízise, a nemzetek e korszakban létrejött fejlődési törvényszerűségeinek és ezek fő tendenciájának elemzése alkotják. 1. A marxista nemzetelmélet kidolgozása V. I. Lenin müveiben Lenin, alkotó módon tovább fejlesztve a marxizmus elméletét a nemzeti-gyarmati kérdés terén, sokoldalúan kidolgozta a nemzetelméletet, feltárta a nemzetek keletkezésének, fejlődésének és a kommunista társadalomban, a kommunizmusnak az egész világon végbement győzelme után megvalósuló összeolvadásuknak törvényeit. Ezen a tudományos alapon, az imperializmus korszakának körülményeire alkalmazva dolgozta ki Lenin a forradalmi marxista párt programját és politikáját a nemzeti és gyarmati kérdés terén. Lenin első kimagasló elméleti munkái egyikében, az 1894 tavaszán-nyarán írott „Kik azok a »népbarátok« és hogyan harcolnak a szociáldemokraták ellen?" c. írásában kritikának vetette alá a narodnyikok idealista nemzetelméletét és szembe állította vele a marxista, materialista nemzetelméletet. M. Mihajlovszkij, a narodnyikok képviselőjének állítása szerint a nemzetek és a nemzetek közötti kapcsolatok „a nemzetségi kötelékek folytatásai és általánosításai". A burzsoá szociológia és történetírás eme elterjedt elmélete, mely szerint kezdetben volt a család, majd később a család nemzetséggé, a nemzetség törzzsé, a törzs nemzetté és állammá alakult, ellentmond a nemzetek létrejötte egész tényleges történetének. Lenin, az orosz nemzeti állam kialakulásának folyamatát elemezve rámutatott arra, hogy a nemzetek és nemzeti kapcsolatok kialakulását nem a nemzetségi kapcsolatok és nem „folytatásuk és általánosításuk" váltotta ki, hanem az Oroszország különböző területei között mindjobban erősödő csere, a fokozatosan növekedő áruforgalom, a kisebb helyi piacok koncentrálódása egy osszorosz piaccá — vagyis a kapitalista termelési viszonyok keletkezése. „Minthogy pedig ennek a folyamatnak vezetői és urai a kapitalista kereskedők voltak, a nemzeti kötelékek megteremtése nem volt egyéb, mint a polgári kötelékek megteremtése."1

Amíg a moszkvai állam nem volt egységes, hanem különálló területekre és fejedelemségekre oszlott, amelyek megőrizték a feudális széttagolódás, a területi függetlenség nyomait, az igazgatás sajátosságait, saját hadseregeiket, a vámhatárokat stb., lényegileg nemzeti kapcsolataikat, e szó tudományos értelmében véve még nem volt Oroszország. „Csak az orosz történelem új korát (körülbelül a XVII. századtól) — tanítja Lenin — jellemzi e területek, földek és fejedelemségek tényleges egybeolvadása egy egésszé."2 Leninnek ezek a tételei tovább fejlesztését és konkretizálását jelentették Marx és Engels gondolatainak. Ezek szerint a kapitalizmus fejlődésével a feudális államokon belül a független területeket, „melyeknek különböző érdekeik, törvényeik, kor-1 V. I. Lenin Művei. 1. köt. Bpest., 1951. 153.1. • Uo. 153. 1.