Századok – 1961
Tanulmányok - Pölöskei Ferenc lásd Szabó István - Puskás A. I.: Adatok Horthy-Magyarország külpolitikájához a második világháború éveiben 83
114 A. I. PUSKÁS nek egy variánsát, amelyben Románia, Horvátország és Szlovákia is résztvett volna. Ez a „Margareta I. terv" volt. Egyidejűleg, 1943 végén Weesenmayer ajánlatára kidolgoztak egy olyan tervet is, amely a kormányt békés úton akarta leváltani.185 1944. március 15-én este Jagow budapesti német követ átadta llorthynak Hitler meghívását, hogy utazzék Klessheimbe, ahol megvitatják majd a nemzetközi helyzetet, valamint a szovjet fronton harcoló magyar csapatok visszavonását. A magyar delegációban Horthyn kívül résztvett még Csatay hadügyminiszter, Ghiczy külügyminiszter és Szombathelyi, a magyar hadsereg vezérkari főnöke.18 6 A tárgyalások március 18-ig tartottak. Hitler előadta döntését. Hangsúlyozta, nem tűrheti el, hogy Magyarországon a háta mögött, ahogy ez Olaszországban történt, „árulásra" kerüljön sor. A magyar delegáció tagjai azt igyekeztek bizonyítani, hogy a megszállás súlyos bombázásokra vezethet az angolszászok részéről. Ez nem lenne előnyös Németország számára. A vasútforgalom megáll; megsemmisülnek a gyárak és üzemek és lehetséges, hogy partizánmozgalom üti fel a fejét.18 7 Hitler azonban azt is el akarta érni, hogy Magyarország minden emberi és anyagi erőforrásával részt vegyen a szovjetellenes háborúban. A megszállás ezt biztosította Hitler számára, ezáltal „hatékonyabban" követelhette Antoncscutól, hogy Románia minden erejét vesse be a szovjet hadsereg ellen. Amikor Horthy beleegyezett Magyarország megszállásába, Hitler örömmel jelentette ki: azonnal táviratot küld Antonescunak, hogy hadosztályait felvonultathatja az oroszok ellen.18 8 Az utolsó beszélgetés alkalmával Hitler azt mondotta Horthynak, hogy ugyanúgy szereti Magyarországot, mint Horthy és csapatai már útban vannak Magyarországra. 1944. március 18-án este 11 órakor a német csapatok már kiszálltak a vonatból Bicske állomásán. így vette kezdetét a megszállás. Magyarországot ] 1 német hadosztály, mintegy 250 000 főnyi hadsereg szállta meg. A delegáció, Horthyval az élén, aznap este vissza indult Budapestre. Meg kell jegyezni, hogy a delegáció tagjai nem merészeltek és nem is akartak semmilyen lépést tenni Magyarország német megszállása ellen. Ennek ellenére mind Szombathelyi feljegyzéseiben, mind az 1944. március 19-i koronatanács ülésének jegyzőkönyve szerint (Horthynak Klessheimből való visszatérése után) a delegáció valamennyi tagja egyhangúlag úgy tüntette fel, mintha tiltakoztak volna és mindent megtettek volna, ami erejüktől tellett Magyarország érdekében, így tünteti fel az ügyet Horthy is Emlékirataiban. A koronatanács ülésén, 1944. március 19-én, a delegáció tagjai beszámoltak utazásuk eredményeiről. Itt Horthy, aki lényegében elégedett volt, mert Hitler meghagyta kormányzónak, úgy döntött, hogy teljesíti a németek követeléseit; közölte a kormánnyal, hogy le kell mondania, mert olyan új kormányt fog alakítani, amelyben a németek bíznak. Arról is beszélt, hogy Magyarország nem akar kilépni a Németországgal való szövetségből. 185 Horthy M.: i. m. 261. 1.; C. A. Macarthney: i. m. II. köt. 226—229. 1. 186 IDA f. 323. op. I., (1. 34. 1. 1—2. 187 Uo. 4. 1. Koronatanács jegyzőkönyve. 1944. márc. 19. 188 IDA. f. 323. op. I. d. 34. 1. 5. KT. jkv. 1944. márc. 19.
